Minden hála és magasztalás Allahot illeti meg, Aki nem nemzett fiút (vagy utódot), és Akinek nincsen társa uralmában. Nincsen neki Walí (segítő, védelmező vagy támogató) alázatossággal szemben. Magasztalom Őt minden magasztossággal [Allahu-Akbar (Allah a legnagyobb)]. Tanúsítom, hogy nincs más imádatra jogosult isten kivéve Allah egyedül, társak nélkül, és Allah dicső és áldott attól, amit a méltánytalan hitetlenek állítanak róla. Tanúsítom, hogy Mohammed Allah szolgája és küldötte, akit Allah épp az utolsó Óra előtt küldött örömteli áradat hozójaként, intőként, Allahhoz hívóként az Ő engedélyével és az útmutatás fényeként. Allah áldása és békéje legyen Mohammeden, az utódain, társain és azokon, akik követik őt és engedelmeskednek neki a Feltámadás napjáig.
Ó emberek, féljétek Allahot és engedelmeskedjetek neki. Ó Allah szolgái! Az Iszlám első pillére a Sahadatayn (a Két tanúságtétel): Le iláha illallah, Mohammedar Raszúlullah (nincsenek más jogosan imádható istenek Allahon kívül, és Mohammed Allah küldötte). Ez az első és legfontosabb pillér, amelyen az iszlám pilléreinek maradéka alapul, és amiből az iszlám összes törvénye ered. Ha ez az alap biztos és jól megalapozott, minden további cselekedet kiegyenesedik és elfogadtatik Allah által, így tehet szert az ember haszonra és jutalomra. Ha ez az alap nem áll biztos talajon, minden jócselekedet tönkremegy és rendezetlenné válik, porszemekként száll szét, vagy olyan lesz, mint a délibáb a sivatagban, amiről a szomjas ember azt hiszi víz, míg oda nem ér és nem talál ott semmit. Vagy olyanná válik, mint egy viharos napon szétszórt hamu. Ebben az esetben az illető jócselekedetei teher lesznek számára ebben az életben és csak bánatot és nyomorúságot okoznak majd neki a Feltámadás napján.
Ó, Allah szolgái! A Két tanúsítványnak jelentése és vonzatai vannak; azok akik kijelentik tisztában kell, hogy legyenek a jelentésével éppúgy, mint vonzataival és ragaszkodniuk kell hozzá. Máskülönben a Sahadatayn puszta kiejtése nem számít tanúságtételnek.
Le iláha illallah állítja, hogy nincsenek más jogosan imádható istenek kivéve Allahot és, hogy mindazok akiket mellette imádnak hamis istenségek:
„Ez azért van így mivel Allah az Igazság. S az, amihez Rajta kívül fohászkodnak az a hamisság! Allah a Magasztos és a Nagy.” (30:31)
Ahhoz, hogy tanúsíthassuk, hogy nincsenek más jogosan imádható istenek Allahon kívül, szükséges, hogy az imádatban ne társítsunk semmit Allah mellé. Ezen tanúságtétel kijelentése megköveteli, hogy megtagadjunk minden imádott dolgot Allah mellől és, hogy imánk minden tettét kizárólag neki szenteljük, következésképpen ragaszkodni kell mindenhez, amit Ő elrendelt és fel kell hagyni mindennel, amit Ő megtiltott. Ez az amiért mikor a Próféta azt mondta a pogányoknak, „Mondjátok: Le iláha illallah”, ők azt értették alatta, hogy ez a tanúságtétel megköveteli tőlük, hogy egyedül Allahot imádják és megtagadják a bálványok imádatát. Visszautasították a Sahada kijelentését és nyíltan elvetették mondván:
„És az istenségeket egyetlen istenné teszi? Csodás dolog ez. A tanács eltávozott: Menjetek és legyetek állhatatosan kitartóak az istenségeitekhez! Bizony ez egy olyan dolog, ami kívánatos. Mi a legutolsó vallásban nem hallottunk ehhez hasonlót. Bizony kitalálás ez.” (38:5-7)
Ez a jelentése annak, hogy Le iláha illallah. Mohammed a több istent egyetlen egy Istenné tette annak bevonásával, hogy minden istenség imádatával fel kell hagyni kivéve az Allahéval. A musrikok (arab pogányok) megértették ennek jelentését, mivel ékesszóló arabok voltak. Mindamellett azok, akik napjainkban sírokat tisztelnek nem értik a Le iláha illallah igaz lényegét, és ezért imádkoznak halottakhoz. Ennélfogva a régen volt musrikok több tudással rendelkeztek mint ők a Le iláha illallah igazi jelentésével és jeleivel kapcsolatban. Ezek a quburiyok (muszlimok, akik sírokat imádnak) azt mondják Dhikr Le iláha illallah, mégis Alit, Husszeint vagy Abdul Qadir Al-Jilanit hívják segítségül ha elcsüggednek. A halottakat hívják és könyörögnek hozzájuk, hogy küldjenek segítséget és megnyugvást a csapásoktól. Köröznek a sírjaik körül és áldoznak a nevükben. Mit jelent a Le iláha illallah ezeknek az embereknek és milyen előnyökhöz juttatja a kiejtése őket? Bizonyára ők azok az emberek, akik nem értenek.
„Elfeledték Allah-ot, így Ő is elfeledkezik róluk.” (9:67)
Valamint:
„Tetteik rossza ékesnek mutatkozott nekik. Allah azonban nem vezeti a hitetlenek népét.” (9:37)
Ó, Allah szolgái! Le iláha illallah szükségessé teszi az ima tökéletes megtartását annak idejében, mivel ez az iszlám második pillére a két tanúságtétel után. Allah magasztaltassék azt mondta:
„Ám ha megbánást mutatnak és elvégzik az imát és megadják a zakátot, akkor testvéreitek ők a vallásban. És Mi megmagyarázzuk a jeleket az olyan népnek, amely ésszel él.” (9:11)
Tehát a Le iláha illallah következményei közül való, hogy a muszlimoknak zakátot kell fizetniük, böjtölniük kell Ramadánkor (a holdhónapban), el kell végezniük a haddzsot a Házhoz (a mekkai Kábához) azoknak, akik képesek az utazásra, be kell tartaniuk a kötelezőségeket és tartózkodniuk kell a tiltott dolgoktól. Például Abu Bakr As-Siddiq és a kortársak harcoltak azok ellen akik megtagadták a zakát befizetését, annak ellenére, hogy ezek a lázadók mondták Le iláha illallah. A kortársak kijelentették, hogy a zakát befizetése a Le iláha illallah kívánalmai közül való. Egyszer azt mondták Al-Hasan Al-Basrinak, „Azt mondják, hogy aki kijelenti Le iláha illallah az bemehet a Paradicsomba.” Ő azt mondta, „Igen, az aki kijelenti és eleget tesz a feltételeinek és betartja a vonzatait, majd azt mondja Le iláha illallah, az bemehet majd a Paradicsomba.”
Wahb bin Munbihot szintén megkérdezték:
„A Le iláha illallah nem a Paradicsom kulcsa?” Azt mondta, ”De igen, bár minden kulcsnak vannak fogai, és ha te olyan kulcsot használsz, aminek vannak fogai, meg fogja nyitni neked, máskülönben nem fogja megnyitni neked.”
Ó, Allah szolgái! Úgy ahogy a Sirk[1] ellentmond a Le iláha illallah-nak és érvényteleníti azt, éppúgy minden más a Sirktől kisebb bűn is csökkenti annak eszenciáját és jutalma a szolga által elkövetett bűnnel van összhangban. Ezáltal a muszlimnak szükséges kijelentenie, hogy nincsenek más jogosan imádható istenek kivéve Allahot, szert tenni a megfelelő tudásra a kijelentés vonzatairól és ragaszkodni azokhoz külsőleg és belsőleg egyaránt. Allah mondta:
„És azok, akik Helyette máshoz fohászkodnak, nem rendelkeznek semmivel. Kivéve azokat, akik az Igazságot tanúsítják, s tudással rendelkeznek.” (43:86)
Az igazság tudatos tanúsítása azt jelenti, „Kijelentik, hogy nincsenek más jogosan imádható istenek kivéve Allahot.” Folytatásként, „…s tudással rendelkeznek” azt jelenti, „A szívük ismeri a nyelvük által kiejtett Tanúságtétel igazságát.” Ezért féljétek Allahot, Ó Allah szolgái. Ismerjétek meg a Tanúságtétel igaz jelentését és ragaszkodjatok hozzá. Nem elég pusztán kimondani a Sahadát jelentésének tudása és a vonzataihoz való ragaszkodás nélkül:
„Nem bíztunk meg előtted egyetlen küldöttet sem feladattal csak úgy, hogy sugalltuk neki: Nincs más isten csak Én, Engem szolgáljatok hát!” (21:25)
Allah vezessen bennünket és benneteket a Szent Korán áldásaira és jutalmazzon meg bennünket és benneteket bármivel, ami benne van az Áyákban és a bölcs Dhikrben [2]. Ezt mondom és kérem Allahot a Magasztost és a Legrégebbtől valót, hogy bocsásson meg nekem, neked és az összes muszlimnak minden bűnéért, úgyhogy folyamodjatok Hozzá bocsánatért, mert Ő a Megbocsátó és az Irgalmas.[3]
[1] Sirk, azaz Istentársítás. A ford.
[2] Dhikr, azaz fohász. A ford.
[3] Al-Khutab Al-Minbariyyah, Sejkh Salih Al-Fozan, 2. kötet, 7. o.