Allah, a Felettébb Könyörületes és Irgalmas nevével.

A hála egyedül Allahot illeti, béke és áldás Prófétájára, akit kiválasztott, és annak családjára, társaira és követőire. A szórakozást olyan fontos dolognak tekintjük, amire az embernek szüksége van az életében, mégis sokan félreértik ezt a témát, mint túlkapást értelmezik, mivel túlzásba viszik, így ez a szórakozás és kikapcsolódás ártalmassá válik. Vannak olyanok, akik hanyagolják, és úgy tekintenek rá, mint haszontalan és szükségtelen dologra, ami inkább időpocsékolás és a kor megrontója…

Mi most megpróbáljuk elmagyarázni a szórakozást az igazság és az iszlám erkölcs fényében, bizonyítékokkal alátámasztva jelentőségét, valamint bemutatni jegyeit és tulajdonságait, ismertetni – Allah segítségével – tanait és vallási szabályait, motiválva ezzel a szórakozás helyes használatára, az igaz vallás szabályai szerint.

A szórakozás nyelvi meghatározása

A rawwaha kifejezés a nyelvben a következő jelentések körül forog: kényelem, tér, öröm, megszabadulás a fáradtságtól és gondtól, az öröm lélekbe ágyazása, átmenet egyik állapotból a másikba, több izgalmat nyerve belőle, és ehhez hasonlók.

Vallási meghatározása

Megkülönböztetett egyéni vagy közös elfoglaltság, ami nem ártalmas az öröm perceiben az egyensúly megvalósítása céljából; vagy pihenés és örömforrás az emberi lélek számára; valamint az energiájának és vitalitásának megújítása az iszlám szabályok és elvek fényében.

A szórakozás jelentősége

A szórakozás fontossága több szempontból is szembetűnő:

• Megvalósítja az egyensúlyt az emberi szükségletek között (testi – lelki – szellemi), mivel abban az időszakban, mikor az egyik oldal győz, jön a szórakozás, hogy létrehozza az egyensúlyt eme túlszárnyaló rész és a többi fölülmúlt rész között.

• A szórakoztató elfoglaltság szerepet játszik abban, hogy az egyén szakértelemre, gyakorlatra és az ismeret különböző fajtáira tegyen szert, mintahogy fejleszti a helyes megítélés és a kreativitás képességét, valamint segít a rátermettség és a leleményesség elérésében.

• A szórakoztató elfoglaltság segíti a társadalom tagjait eltávolítani a bűnös gondolatoktól és a bűnbeeséstől, hiszen korunk jellemzője, hogy megjelent a munkanélküliség, – ami mára komoly problémát jelent – egyúttal a munka és tanulás órái nyilvánvalóan rövidek lettek, és a szabadidős elfoglaltságok váltak leginkább jellemzőivé e kornak.

• A szórakozás megmenti az embert az unalomtól, a szorongástól és a gondtól, hovatovább a gyötrődéstől, melynek okozója, hogy egyes emberek nem rendelkeznek komoly elfoglaltsággal.

• Elfelejteti az emberekkel milyen gondolkodásbeli, vagy érzelmi problémáik vannak, illetve csökkenti az azokból származó terhet.

Bizonyítékok a szórakozás engedélyezett voltára

1) Ami Handzala hagyományából közölve megtalálható a Muszlim szahíh című művében, melyben: „Azt mondtam: »Handzala képmutató lett, ó Allah Küldötte!« Mire Allah Küldötte azt mondta: »Miért mondod?« Mire én: »Mikor veled vagyunk, ó Allah Küldötte emlékeztetsz minket a Tűzre és a Paradicsomra, míg mintha látnánk azokat a szemünkkel. Majd mikor távozunk tőled, és a feleségeinkkel, gyermekeinkkel és javainkkal foglalkozunk (velük törődünk, gondoskodunk háztartásunkról és vagyonunkról) sok mindenről megfeledkezünk.« Erre Allah Küldötte azt mondta: »Arra esküszöm, akinek a kezében van a lelkem, ha megmaradnátok olyannak, mint mikor nálam vagytok, és emlékeznétek, az angyalok kézfogással üdvözölnének benneteket nyoszolyáitokon és útjaitokon. Ám Handzala, mindennek megvan a maga ideje.« És elismételte háromszor.”

2) Továbbá a hiteles hagyományok között található Abdullah ibn Amr ibn al-Ászról: „Allah Küldötte mondta: »Böjtölj, és egyél. Kelj föl éjszaka imádkozni, és aludj. Mivel a testednek joga van veled szemben, a szemednek joga van veled szemben, a feleségednek joga van veled szemben és a vendégednek joga van veled szemben.«” Muszlim közlésében: „Ó Abdullah ibn Amr, bizton böjtölöd az időt és fölkelsz éjjel, és ha ezt megteszed lecsukódik a szemed és elfáradsz. Nem böjtöl, ki állandóan böjtöl.”

3) Valamint amit Anasz ibn Málikról közöltek Abu Davudnál, hogy a Próféta mondta neki: „Ó, te kétfülű!”, vagyis tréfált vele.

4) Ami a hiteles hagyományok között található Mahmúd ibn Al-Rabíról, amint mondta: „Emlékszem arra, amikor Allah Küldötte vödörből merített vízzel a szájában szembespriccelt engem öt éves koromban.”

5) Ami Áisáról maradt fönn, hogy utazott a Prófétával, azt mondta: „Versenyeztem vele és legyőztem futásban, majd mikor kicsit testesebb lettem ismét versenyeztem vele, és legyőzött, ekkor így szólt: »Ez azért a győzelemért van.«” [Abu Dawud közlésében].

6) Azonkívül ami Muszlimnál található Áisáról, hogy mondta: „Allahra esküszöm, emlékszem, hogy Allah Küldötte megállt a szobám ajtajában, miközben az etiópok a lándzsáikkal játszottak Allah Küldöttének mecsetében. Betakart a köpenyével, hogy láthassam a játékukat, majd ott állt a kedvemért, míg én ott nem hagytam. Hát képzelhetitek, hogy egy fiatal lány mennyire leragad a játékoknál.”

A szórakozás jellemzői az Iszlámban

Mivel az iszlám egy komplett rendszer – hittan és törvénykezés – elengedhetetlen, hogy a muszlim egész szemléletmódja, hite, viselkedése és összes elve ebből fakadjon. Ezért a szórakozás témájára is azon tulajdonságokon keresztül kell tekinteni, melyekkel az iszlám fölruházta, és amelyek közül néhány itt következik:

1) Allah szolgálata: miként a Magasztos Allah mondta: „Mondd [Ó Mohammed]!: az imám, a (bemutatott) szertartásaim, az életem és a halálom Allahé, a teremtmények Uráé! Nincsen Neki társa“ [A jószágok: 162]. A szórakozás pedig a muszlim életének része, és akkor történik Allahért, ha a szolga a szándékát helyessé teszi, és a szórakozás feltételei szerint cselekszik. Azaz ezt eszközként használja és nem célként. Továbbá azon szabályok szerint cselekszik, melyeket említeni fogunk Allah engedelmével. Abu al-Dardáról maradt fönt, hogy mondta: „A szívemet némi mókával pihentettem, hogy erősebb legyen az igazságra.”

2) A tulajdonságok stabilitása, a módszerek megújítása: ezért elengedhetetlen, hogy ne lépjük át benne a határokat, melyektől való távol maradást az iszlám kötelezővé tette – tiltott mivoltuk, vagy ártalmasságuk miatt – ezért az embernek az iszlám szabályaival kell szabályoznia magát és a törvényei szerint ítélkeznie, és ami ezen kívül van az, hogy föltalálhat, megújíthat az ember dolgokat, amit akar a tulajdonságaiból és eszközeiből.

3) Az emberi természet tulajdonságainak figyelembevétele: az engedélyezett szórakozás fajtái egyetemesek az ember minden igényére és indítékára nézve, amiket a különböző részek szükségessé tesznek (a test, a lélek, a szellem). Ebből arra következtethetünk, hogy tulajdonságai közül való az egyetemesség, a széleskörűség és az ösztön figyelembevétele.

A szórakozás szabályai az iszlámban

1) Az alapeset a szórakozásban az engedélyezettség: a Próféta – béke legyen vele – Abu al-Darda által közölt mondásában olvasható: „»Amit megengedett Allah a Könyvében az engedélyezett, s amit megtiltott, az tilos, és amelyekről hallgatott az kegyelem, hát fogadjátok el Allahtól a kegyelmet, hiszen Allah nem volt feledékeny.« Majd a következő áját olvasta: ‘Bizony nem volt feledékeny a te Urad’” A vallás törvényei szerint pedig az alapeset a dolgokban az engedélyezettség, amíg bizonyíték nem utal tiltott mivoltára.

2) A szórakozás eszköz és nem cél: a különböző emberi oldalak közti egyensúly megvalósításának eszköze, amennyiben aránybeli különbség van az egyes oldalak között. A szórakoztató tevékenység akkor engedélyezett, ha mértéktartó, és önmagában nem cél. Míg ha kilép az ajánlott vagy engedélyezett mederből az utáltba vagy tiltottba, akkor kilép a megtűrt vagy az engedélyezett körből. Például: néhány szórakoztató elfoglaltság hivatásos gyakorlása, mert ez zavaró az alapvető kötelességekre nézve. Így az Iszlám már visszautasította a túlzást az istenszolgálatok mennyiségében, ahogyan a Próféta – béke legyen vele – mondta: „Ha valamelyikőtök fölkel éjszaka imádkozni, és a nyelve botladozik a Korán olvasásban, és nem tudja, mit mond, az menjen aludni.” [Muszlim közlésében]. Tehát megtiltja az istenszolgálatok mennyiségének növelését. Akkor miért tesszük azt a megtűrt dolgokkal, melyeket nem rendelt el azt iszlám törvény, hogy addig fokozzuk őket, míg túlszárnyalnak az elrendelt dolgokon?!

3) A szorgalom a tő és a szórakozás az ág: mint mondtuk a szórakozás gyógymód az ember minden gondjára úgy, hogy megadja azt az energiát és életerőt amit igényel, hogy aztán minden részével visszatérhessen az Allah felé haladásához szorgalommal és energiával. Mindezt teljesen világossá teszik a Próféta mondásai és cselekedetei, hiszen azt mondotta, miként Ibn Mádzsánál megtalálható: „Ne vessétek el a sulykot a nevetésben, mert a sok nevetés megöli a szívet.” És ami Muszlim Szahíh című művében maradt fönn Szemmákról, hogy mondta: „Azt mondtam Dzsábir ibn Szamurának: »Szoktál Allah Küldöttének társaságában lenni?« Azt mondta: »Igen, sokat. Napkeltéig nem kelt föl a helyről ahol imádkozta a hajnali imát, majd mikor fölkelt a Nap, ő is felállt. A tudatlanság korának dolgairól beszélgettek és nevettek, Allah Küldötte pedig mosolygott.«” Vagyis a szorgalommal kezdtek, és a szórakozással végeztek, amint láthattuk.

4) A szórakoztató tevékenységek ne sértsék a vallási törvényt: ez a legfontosabb szabály a szórakoztató elfoglaltságok szabályai közül. E feltétel a következőkben nyilvánul meg:

• Ne legyen ártalom a szórakoztató foglalatosságokban másokra nézve gúnyból, vagy kritikából, lekicsinylő becézésből vagy rágalomból, mivel a Magasztos mondta: „Ó ti, akik hisztek! Az egyik nép ne tréfálkozzon gúnyolódva a másikkal, lehet, hogy azok jobbak, mint ők! De a nők se más nőkkel, lehet, hogy ők jobbak, mint ők. És ne rágalmazzátok egymást, és ne aggassatok egymásra gúnyneveket! Milyen fertelmes dolog a gonoszság neve a hit után. Akik nem mutatnak bűnbánatot, azok a bűnösök. (11) Ó ti, akik hisztek! Mellőzzétek a legtöbb vélekedést! Mert bizony a vélekedés egy része bűn. És ne kémkedjetek, és ne beszéljetek egymás háta mögött! Van-e vajon valaki közöttetek, aki meg akarja enni testvére holt húsát, bizony nem tetszik ez nektek. Féljétek hát Allahot! Ő a Kiengesztelődő és az Irgalmas.“ [A szobák: 11-12]. Vagy ijesztgetéssel ne ártsatok, ahogy a Próféta – béke legyen vele – mondta: „Nem megengedett a muszlimnak a másik muszlim megijesztése.” [Ahmed és Abu Dawud közlésében]. Tulajdonának ellopásával és vagyona elleni támadással sem. Abu Dawudnál található, hogy mondta a Próféta: „Ne vegye el egyikőtök sem testvérének tulajdonát sem játékból, sem komolyan.”

• Ne történjen a szórakozás végett hazugság, vagy koholt vád; hiszen a Próféta azt mondta: „Jaj annak, aki beszél és hazudik, hogy megnevettesse az embereket, jaj annak! Jaj annak!” [Ahmed és Abu Dawud közlésében. Al-Hákim igaznak nyilvánította és Al-Dzahabí egyetértett vele].

• Ne legyen benne pénzpocsékolás, és önkényes pazarlás. A Magasztos mondta: „Add meg a rokonnak az őt megilletőt, s a rászorulónak, s az úton lévőnek. De számolatlanul ne pocsékolj! Bizony a számolatlanul pocséklók a Sátán testvérei. És a Sátán bizony tagadó az ő Urával szemben.“ [Az éjszakai utazás: 26-27.]. Mindez egy kötelező dologban, azaz a rokonok, rászorulók, utazók tulajdonának elköltésében. Akkor mi a helyzet a szórakozásban?!

• Ne legyen a szórakozás alkalmával keveredés (férfiak és nők között), abban az értelemben, hogy teret adjon a tiltott tekintetnek és a tilalmas együttlétnek, ezzel ugyanis utat nyithat a (vallási) törvénnyel szembeni ellenszegüléseknek. Továbbá Allah megtiltotta a puszta közeledést is a paráznasághoz, és ez nem korlátozódik csupán a paráznaság tilalmára, hanem a közeledésre is vonatkozik, mivel a Magasztos azt mondta: „Ne közelítsétek a paráznaságot! ’42izony förtelmes dolog az! És milyen borzalmas út!“ [Az éjszakai utazás: 32].

• Ne legyenek benne hangszerek, mert a Próféta azt mondta: „A közösségem tagjai közül lesznek olyanok, akik megengedettnek fogják nyilvánítani a paráznaságot, a selyem viselését, a részegítő italok fogyasztását és a hangszerek használatát.” [Bukhari közlésében].

• Ne legyen benne kockajáték, minthogy a Próféta mondta: „Aki kockajátékot játszik, az szembeszegül Allahhal és a Küldöttével.” [Ahmed és Abu Dawud közlésében]. Valamint azt is, hogy: „Aki nardasírt játszik, az olyan, mintha belemártaná kezét a disznó húsába és vérébe.” [Muszlim közlésében].

• Ne legyen benne szerencsejáték. Azt mondta a Magasztos: „Ó, ti, akik hisztek! Bizony a részegítő [ital], a szerencsejáték, a bálványok és a nyílvessző jövendölés csupán a sátán művének szennye. Mellőzzétek! Talán boldogultok.“ [Az asztal: 90].

• Ne legyen benne állat ingerlés, mivel az állatok hergelését már megtiltotta a Próféta. [Tirmidzí közlésében].

• Ne vegyünk célba semmit, aminek lelke van. A Próféta mondta: „Ne vegyetek célba semmit, aminek lelke van.” [Muszlim közlésében].

• Tilos olyat megformázni, aminek lelke van, ahogy a Próféta mondta: „Bárki, aki az evilágon megformáz valamit (aminek lelke van), a Feltámadás Napján megbízzák, hogy leheljen belé lelket, ám nem lesz képes rá.” [Bukhari közlésében].

• Tilos olyanra nézni, amit megtiltott Allah, amint mondotta: „Mondd a hívő férfiaknak, hogy süssék le tekintetüket, s őrizzék szemérmüket, ez tisztább a számukra. Allah mindenről tájékozott arra nézve, amit tesztek. És mondd a hívő nőknek, hogy süssék le tekintetüket, s őrizzék szemérmüket.“ [A világosság:30-31.].

5) Hogy ne legyen benne ártalom a résztvevőkre nézve: Mivel a Próféta azt mondta: „Tilos ártani másnak és magunknak.” [Ahmed közlésében], valamint a vallási törvényben található: ha találkozik az engedélyezett és a tiltott, a tilalmas kerekedik felül.

Így a föntiek sokat világossá tesznek számunkra a szórakozás és kreatív időtöltés módjai közül, és az előbbi szabályokra építve képesek vagyunk mérlegelni bármilyen lehetséges új dolgot…

Mindezt Isten tudja a legjobban. Béke és áldás legyen prófétánkon Mohammeden, az ő népén és kortársain.