الطريق إلى الجنه

Ez a könyv, amelyet kezedben tartasz, az egyik leghasznosabb könyvnek számít a bűnbánat témájában, hiszen a Kertbe vezető útról szól, amelyet minden muszlim keres, és aminek az eléréséért imádkozik, és fohászkodik minden imádkozásában: „Vezérelj bennünket az Egyenes Útra.”

Ezt a könyvet a legjobban az jellemzi, hogy a Koránból és a hiteles Szunnából merít, hiszen ez a könyv nem filozófiai értekezés, se nem irodalmi mű, hanem Korán idézetekből és hiteles hadíszokból áll, amelyek egyszerűen vannak elmagyarázva, hogy az olvasó megértse azokat, és hasznukat vegye.

Kedves muszlim testvérem, a bűnbánat az egész életre kiterjedő, minden napon és órában megújuló foglalkozás kell hogy legyen, hiszen Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) minden nap hetvenszer, sőt százszor kért megbocsátást Allahtól – annak ellenére, hogy Allah megbocsátott neki mindent – , akkor nekünk, hanyagoknak és vétkeseknek sokkal inkább van szükségünk arra, hogy akár minden órában bűnbánatot tartsunk.

Muszlim testvérem! A bűnbánat halogatása önmagában is bűnnek számít, amely bűnbánatra szorul Az a mondás pedig, hogy „majd”, tehát a bűnbánat halogatása a Sátán egyik módszere arra, hogy tévelygésbe juttassa az embereket.

Allah minden hívőt megszólít, amikor azt mondja: „S forduljatok Allahhoz bűnbánattal mindannyian, ti hívők, talán boldogultok” (24.szúra.31.ája). A megszólítás ebben a Korán idézetben nem korlátozódik az engedetlenekre vagy a vétkesekre, hanem minden igazhívőre vonatkozik. Aki pedig nem tesz bűnbánatot, az saját magával szemben vétkes. Allah azt mondta: „És aki nem tanúsít bűnbánatot, hát az ilyenek az igazságtalanok (vétkesek magukkal szemben)” (49.szúra, 11.ája). Ezért, muszlim testvérem, ne vezessen félre a Sátán, aki el akarja hitetni veled, hogy ha már muszlim vagy és imádkozol, jámbor ember vagy, így aztán nincs szükséged bűnbánatra. Ne gondold azt, hogy a bűnbánat csak az engedetleneknek és a bűnösöknek van előírva és fenntartva! Ehelyett tegyél eleget Allah utasításának, és fogj hozzá a bűnbánathoz!

A bűnbánat helyességének jelei közé tartozik az, hogy a muszlim tettei jobbak azután, hogy bűnbánatot tanúsít, mint azelőtt, és ha visszaemlékezik a korábban tett bűneire, akkor szívében bánatot érez, és megbocsátást kér Allahtól. A valódi bűnbánat a következőkből áll: a szív bűnbánata, amely a bűn megbánását jelenti, azután a nyelv bűnbánata, amelyet a megbocsátásért való fohász testesít meg, végül pedig az ember tetteivel végzendő bűnbánata, amely a bűn elhagyását és a vissza nem térést, valamint a jócselekedetek növekedését jelenti.

Végezetül, kedves muszlim testvérem, ha valódi bűnbánatot akarsz tartani, akkor fohászkodj Allahhoz, kérd meg Allahot arra, hogy segítsen a bűnbánatban, válassz magadnak jó társaságot, és kerüld el a bűnös helyeket, valamint tisztítsd meg házadat és környezetedet mindattól, ami a bűn eszköze lehet.

„Mondd: Ó, szolgáim, akik túlléptétek a határt (a vétkekben) magatok ellen, ne veszítsétek el a reményt Allah kegyelmével szemben. Bizony, Allah megbocsát minden bűnt. Bizony, Ő a Megbocsátó, az Irgalmas.” (39.szúra, 53.ája)

Dr. Adel Ahmed Al-Sabahi.

Első rész: Hogyan tarthatok bűnbánatot?

Bevezető

Bizony, minden dicséret és köszönet Allahot illeti. Neki adunk hálát, az Ő segítségét és megbocsátását kérjük. Allahnál keresünk menedéket a saját lelkünk gonoszától és bűnös cselekedeteinktől. Akit Allah az igaz útra vezet, azt senki nem vezetheti tévútra. És akit Ő tévelygésbe küld, azt nem vezetheti senki. Tanúsítom, hogy nincs más istenség, csak Allah, és Muhammed (Allah dicsérete és békéje legyen vele) az Ő szolgája és Küldötte.

Al-Bukhari a Szahih hadíszgyűjteményben és Ahmad a Musznad-ban ezt jegyezte fel Abu Szaid al-Khudritól:

إنكم لتعملون أعمالا هي أدق في أعينكم من الشعر كنا نعدها على عهد رسول الله صلى الله عليه وسلم من الموبقات. (مسند الإمام احمد)

„Bizony, ti olyasmiket tesztek, amit egy hajszálnál is jelentéktelenebbnek gondoltok. Allah Küldöttének (Allah dicsérete és békéje legyen vele) idején mi ezeket pusztító bűnnek tartottuk.”

(Musznad al-Imam Ahmad, 3/ 3.)

Ez a feljegyzés nyilvánvalóvá teszi, hogy milyen veszélyes helyzetben élünk manapság. Ma az emberek jelentéktelennek tartják bűneiket, és nem aggasztja őket a rengeteg bűn és gonoszság, amit elkövetnek. Láthatjuk, hogy lekicsinylik bűneiket, mintha csak aprók és jelentéktelenek lennének, pedig valójában igencsak nagyok. Vannak, akik élvezetet találnak a bűnök elkövetésében, és semmiféle megbánást nem tanúsítanak, sőt, el sem ismerik, hogy bűn volt, amit elkövettek. A megbánás azonban a bűnbánat egyik legfontosabb feltétele és eleme. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

الندم توبة ( صحيح ا لجامع‌)

„A megbánás a bűnbánat (alapvető része).”

(Szahih[1] al-Dzsami #6802)

Az ilyen emberek aranyat érő lehetőséget hagynak ki. Ez nem más, mint a bűnök utáni bűnbánat és megbocsátás lehetősége. Továbbá, ez az érdektelen magatartás azt is eredményezi, hogy a bűnös folytatja a bűnök elkövetését, mivel nem lát semmi rosszat abban, amit csinált. Ugyanakkor viszont Allah csodálatos lehetőséggel áldotta meg a bűnöst, hogy visszatérjen Hozzá, bűnbánatot tartson és megbocsátásért könyörögjön. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن صاحب الشمال ليرفع القلم ست ساعات عن العبد المسلم المخطئ فإن ندم واستغفر الله منها ألقاها وإلا كتبت واحدة.

(حسن) صحيح الجامع.‌

„A bal oldalon lévő Kísérő[2] hat órára felemeli a tollát azután, hogy egy muszlim szolga bűnt követett el. Ha ezalatt megbánja és Allah bocsánatát kéri érte, akkor ezt a cselekedetet eldobja. Különben egyetlen egy bűnnek jegyzi fel.”[3]

(Szahih, amelyet al-Tabarani jegyzett fel, al-Mudzsam al-Kabir, Szahih al-Dzsami #2097)

Tehát kötelező minden muszlim számára, hogy ha bűnt követett el, akkor ne dugja a fejét a homokba, mint a strucc, hanem vallja be a bűnét saját maga és Ura előtt, és érezzen megbánást. Azt is tudnia kell, hogy a bűn kisebbítése nem csökkenti bűnét – sőt, inkább növeli, hiszen azt tartotta apróságnak, hogy Allah törvényét szegte meg, és bűnöket követett el.

Ehelyett az a helyes út, hogy az ember megbánást érezzen és bűnbánatot tartson. Így részesülhet Allah nagylelkű kegyelméből és a helyes utat fogja követni, ami megmenti őt Allah büntetésétől. Ebben a könyvecskében el fogjuk magyarázni, hogyan kell bűnbánatot tartani, megismertetjük az erre vonatkozó feltételeket és szabályokat. Említeni fogunk olyan szempontokat is, amelyek segítenek abban, hogy valaki a bűnbánat útját kövesse, és megerősítessék ezen az úton, ha Allah is úgy akarja.

Allahhoz fohászkodom, az Ő Legszebb Nevei és Tökéletes Tulajdonságai által, hogy fogadja el bűnbánatunkat, és adja, hogy ez a könyvecske előnyömre szolgáljon nekem és a többi muszlimnak is. Kérem Őt, hogy jegyezze fel az érte járó jutalmat a Feltámadás Napjára – arra a napra, amikor sem a vagyon, sem a gyermekek nem segítik majd az embert, hanem csak az, ha valaki tiszta szívvel jön Allahhoz. Allah áldása legyen szolgáján és Küldöttén, a mi vezetőnkön, Muhammeden. És fohászunk utolsó szavai azok: a dicséret és köszönet Allahot illeti, a Világok Urát.

Az őszinte bűnbánat kötelező

Tudnotok kell, kedves muszlim testvéreim, hogy az őszinte bűnbánat kötelező minden muszlim számára. Allah azt mondja:

( التحريم :8 ) ‹ يا أيها الذين امنوا توبوا إلى الله توبة نصوحاً ›

„Ti hívők! Forduljatok Allahhoz őszinte bűnbánattal!”

(Korán, 66:8)

És Allah azt is mondja:

( الحجرات : 11 ) ‹ و من لم يتب فأولئك هم الظالمون ›

„És akik nem tartanak bűnbánatot, azok a bűnösök.”

(Korán, 49:11)

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) pedig azt mondta:

يا أيها الناس توبوا إلى الله واستغفروه فإني أتوب إلى الله وأستغفره في كل يوم مائة مرة . ( صحيح مسلم ) .

„Ti, akik hisztek, forduljatok bűnbánattal Allahhoz. Bizony, és magam naponta százszor is bűnbánattal fordulok Hozzá.”

(Feljegyezte Muszlim és mások)

A muszlim tudósok mind egyetértenek abban, hogy a bűnbánat kötelező. Al-Qurtubi kijelentette: „A muszlim ummah (világ) egyetért abban, hogy a bűnbánat kötelező a hívőknek” (al-Dzsami li-Ahkam al-Koran, 5. kötet, 90. oldal). Ibn Kudama al-Makdiszi szerint „A muszlim tudósok egybehangzó véleménye az, hogy a bűnbánat kötelező. Ez azért van így, mert a bűnök pusztítanak és eltávolítanak Allahtól. Ezért az embernek azonnal menekülnie kell a bűnök közelségéből” (Mukhtaszar Minhadzs al-Kaszidín, 251. oldal).

Ez igaz, mert minden emberi lény, kivétel nélkül, követ el hibákat és botlásokat. De tudnotok kell, kedves muszlim testvéreim – tanítson Allah mindannyiunkat –, hogy ez nem azt jelenti, hogy a bűnöket jelentéktelennek tartani vagy kisebbíteni elfogadható lenne.

Számos pontra kell odafigyelnünk, többek között:

(1) Egy bűn kisebbítése, legyen az bármilyen apró bűn is

Ha valaki sok kisebb bűnt követ el, anélkül, hogy megbánná őket, akkor ezek a kis bűnök is el fogják pusztítani. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إياكم ومحقرات الذنوب فإنما مثل محقرات الذنوب كمثل قوم نزلوا بطن واد فجاء ذا بعود وجاء ذا بعود حتى حملوا ما أنضجوا به خبزهم وإن محقرات الذنوب متى يؤخذ بها صاحبها تهلكه.

(صحيح الجامع)

„Óvakodjatok a kicsi, jelentéktelennek tartott bűnöktől. Olyanok a kis bűnök, mint egy csapat ember, akik megállnak egy völgyben. Egyikük is hoz egy gallyat, meg a másikuk is, egészen addig, amíg eleget hoznak ahhoz, hogy megfőzzék az ételüket. Bizony, amikor a kis bűnökről kell majd számot adnotok, azok fognak elpusztítani.”

(Feljegyezte Ahmad és mások. Szahih al-Dzsami #2686)

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt is mondta:

إياكم ومحقرات الذنوب فإنهن يجتمعن على الرجل حتى يهلكنه كرجل كان بأرض فلاة فحضر صنيع القوم فجعل الرجل يجيء بالعود والرجل يجيء بالعود حتى جمعوا من ذلك سوادا وأججوا نارا فأنضجوا ما فيها . ( صحيح الجامع )

„Óvakodjatok a kicsi, jelentéktelennek tartott bűnöktől. Bizony, ezeket addig gyűjti az ember, amíg elpusztítják. Olyanok, mint amikor valaki a vadonban főz ételt. Odajön hozzá egy ember egy ágacskával, és egy másik is egy ágacskával, amíg egy egész rakás összegyűlik, nagy tüzet raknak belőle, amely megsüti azt, ami rajta van.”

(Szahih al-Dzsami #2667)

Ha engedetlenséget követtél el, ne azt nézd, hogy kicsi volt vagy nagy, hanem csak nézd Annak a hatalmasságát, Aki ellen elkövetted.

(2) Számos olyan bűn van, amit az emberek kisebb bűnnek tartanak, de igenis nagy Allah szemében

Egyesek szerint bizonyos bűnök jelentéktelenek, mert oly sokan követik el őket, akár nyilvánosan is. Ezért ezeket kisebb bűnöknek tartják. Azonban a Musznad Ahmad a következő kijelentést jegyzi fel, Abu Szaid al-Khudritól (Allah legyen vele elégedett):

إنكم لتعملون أعمالا هي أدق في أعينكم من الشعر كنا نعدها على عهد رسول الله صلى الله عليه وسلم من الموبقات (مسند الإمام احمد)

(Musznad al-Imam Ahmad, 3/ 3.)

Óvakodj a kis bűnöktől is, még ha azt is látod, hogy az emberek próbálják azokat jelentéktelennek feltüntetni.

(3) Nyilvánosan, mások előtt beszélni egy bűnről, amit valaki elkövetett – még ha a múltban tette is

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

كل أمتي معافى إلا المجاهرين وإن من الجهار أن يعمل الرجل بالليل عملا ثم يصبح وقد ستره الله تعالى فيقول عملت البارحة كذا وكذا وقد بات يستره ربه ويصبح يكشف ستر الله عنه .

(رواه البخارى و مسلم)

„Mindenkinek megbocsáttatnak a bűnei az én népemből[4], kivéve azoknak, aki nyilvánosan hangoztatják őket. Azt jelenti ez, hogy valaki bűnt követett el éjszaka, és a Legmagasztosabb Allah elfedte bűnét, de ő maga azt mondja valakinek: „Ezt és ezt a bűnt követtem el éjjel”. Az éjszakát úgy töltötte, hogy Ura elfedte őt, de reggel eltávolította Allah leplét magáról.”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muszlim. Fath al-Bari, 10/ 486.)

A bűnök nyilvánosan való hangoztatása azért is bűn, mert így a bűnös hozzájárul ahhoz, hogy az adott bűnt mások is jelentéktelennek és elfogadhatónak tartsák. Azt is elősegíti, hogy a gonoszságot terjesszék az emberek között. Allah azt mondja a Koránban:

ان الذين يحبون أن تشيع الفاحشة في الذين أمنوا لهم عذاب أليم في ›

‹ الدنيا و الأخرة و الله يعلم و أنتم لا تعلمون

(النور : 19 )

„Bizony, akik szeretik azt, hogy az erkölcstelenség híre terjedjen a hívők között, azoknak fájdalmas gyötrelem jár ezen a világon és a Túlvilágon is. És Allah tudja, ti pedig nem tudjátok.”

(Korán, 24:19)

Ez természetesen egyáltalán nem azt jelenti, hogy ha valaki egyedül van, távol a többi ember figyelő tekintetétől, és nem beszél az elkövetett bűnről, akkor a bűne megengedett. A fenti hadísz inkább azt jelenti, hogyha engedetlenséget követett el, szándékosan vagy véletlenül, akkor ne hangoztassa a többiek előtt, hogy mit tett. Olyan hadísz is van, ami attól óvja az embereket, hogy egyedül, másoktól nem látva kövessenek el bűnöket. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

لأعلمن أقواما من أمتي يأتون يوم القيامة بحسنات أمثال جبال تهامة بيضاء فيجعلها الله هباء منثورا أما إنهم إخوانكم ومن جلدتكم ويأخذون من الليل كما تأخذون ولكنهم قوم إذا خلوا بمحارم الله انتهكوها .( صحيح الجامع)

‌

„Bizonyos, meg fogok ismerni olyan embereket az én népemből, akik olyan jótettekkel jönnek majd elő az Ítélet Napján, mint a Tuhama hegye, de Allah olyanná teszi azokat, mint a szétszóródott por. Bizony, ezek az emberek a testvéreitek, közületek valók, és imádkoznak az éjszaka során (szorgalmi imákat), akárcsak ti, de olyan emberek ők, akik, ha egyedül vannak Allah tiltásaival, akkor megszegik azokat.”

(Feljegyezte ibn Majah, Szahih al-Dzsami #7174)

Ezért óvakodj attól, hogy nyilvánosan beszélj bűneidről, és attól is óvakodj, hogy bűnöket kövess el akkor, amikor egyedül vagy. Allah bizony tudja, hogy mit teszünk, akár nyilvánosan, akár titokban. És Allah mindenek Tudója.

(4) A bűnbánat halogatása

Nem tudhatod, hogy mikor jön el érted a halál. Lehet, hogy sokkal közelebb van hozzád, mint gondolnád. Nagyon hirtelen is itt lehet. Tudnod kell, hogy a bűnbánat nem fogadtatik el, ha az ember lelke már elérte a torkát (ami közvetlenül a halál bekövetkezte előtt történik). A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن الله تعالى يقبل توبة العبد ما لم يغرغر. (حسن) صحيح الجامع.

„Bizony, Allah elfogadja szolgája bűnbánatát, egészen addig, amíg a lelke a torkát el nem éri”.

(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #1903)

Ezért hát igyekezz a bűnbánatot tartani minden bűn után, és ne késlekedj. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

ما من عبد يذنب ذنبا فيتوضأ فيحسن الطهور ثم يقوم فيصلي ركعتين ثم يستغفر الله بذلك الذنب إلا غفر الله له . (‌ صحيح الجامع )

„Egy szolga nem követhet el bűnt úgy, hogy ha aztán wudút csinál, és jól végzi el, majd feláll imához, és imádkozik két rakát, és Allah bocsánatát kéri, akkor Allah meg ne bocsásson neki.”

(Feljegyezte Ahmad és mások, Szahih al-Dzsami #5738)

(5) Bűnök ismétlődő, folyamatos elkövetése

Allah azt mondja a Koránban:

‹ و الذين إذا فعلوا فاحشة أو ظلموا أنفسهم ذكروا الله فاستغفروا لذنوبهم و من يغفر الذنوب إلا الله و لم يصروا على مافعلوا و هم يعلمون ›

( ال عمران: 135 )

„És azok, akik ha bűnt követtek el, vagy saját maguk ellen vétkeztek, akkor emlékeznek Allahra, és a bocsánatát kérik bűneikért – és ki bocsáthatná meg a bűnöket Allahon kívül – és nem ragaszkodnak ahhoz a bűnhöz (nem ismétlik a bűnt), amit tettek, ha már tudásuk van.”

(Korán, 3:135)

(6) Elkövetni azt, amit sokan elkövetnek

Néha, ha nem teszed meg azt, ami kötelező lenne, vagy nem maradsz távol attól, ami tilos, Sátán eljön hozzád, és próbálja a tettedet elfogadhatóvá tenni a szemedben, mondván: „Ez nem is igazán kötelező”, vagy: „Ez igazából nem is tilos”. Eztán addig vitatkozol saját magaddal, amíg el nem hiszed, hogy téged semmilyen felelősség nem terhel, és nem is fogsz büntetést kapni. De vigyázz, jól vigyázz. Allah tudja, hogy mit rejt a szívek titka. Vigyázz, nehogy valami módon a Sátán szerezzen meg magának.

(7) Ne tévesszenek meg a mulandó, evilági ajándékok, amelyekkel Allah áraszt el

Lehet, hogy sok mindent szerzel ezen a világon, még akkor is, ha sorozatosan bűnöket követsz el. Ne hidd, hogy ez bizonyíték arra, hogy bűneidtől függetlenül helyes úton jársz. Lehet, hogy épp az ellenkezője igaz. Lehet, hogy Allah engedi, hogy lépésről lépésre a veszted felé haladj. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إذا رأيت الله عز وجل يعطي العبد من الدنيا على معاصيه ما يحب فإنما هو استدراج. (صحيح ) رواه أحمد .

„Ha látod, hogy Allah megad valakinek mindent, amit szeret ezen a világon, még akkor is, ha közben bűnöket követ el, akkor tudnod kell, hogy ez az ember lépésről lépésre halad a pusztulás felé.”

(Feljegyezte Ahmad és mások, Szahih al-Dzsami #561)

A világ egyik szabálya, amelyet Allah rendelt el, az, amit a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) társa, Abdullah ibn Maszud így határozott meg: „Bizony, Allah ad világi dolgokat azoknak is, akiket szeret, és azoknak is, akiket nem szeret. De hitet és vallást csak annak ad, akit szeret.”[5]

(8) Elveszíteni a reményt Allah Kegyelmében

Allah, az Áldott és Legmagasztosabb, azt mondta:

قل يا عبادي الذين أسرفوا على أنفسهم لا تقنطوا من رحمة الله إن

الله يغفر الذنوب جميعا إنه هو الغفور الرحيم

( الزمر:53)

„Mondd: Ó, szolgáim, akik túllépik a határt a vétkekben saját maguk ellen, ne mondjanak le Allah kegyelméről. Bizony, Allah megbocsát minden bűnt. Bizony, Ő a Megbocsátó, az Irgalmas.”

(Korán, 39:53)

Allah int a halogatástól is:

وأنيبوا إلى ربكم و أسلموا له من قبل أن يأتيكم العذاب ثم لا تنصرون ( الزمر:54 )

„És forduljatok (bűnbánattal és engedelmességgel) Uratokhoz, és Neki vessétek alá magatokat, mielőtt elérne benneteket a gyötrelem, amikor már nem lesz számotokra segítség.”

(Korán, 39:54)

A bűnbánat előfeltételei

Számos tudós említette a bűnbánat elfogadhatóságának feltételeit[6]. Ezeket a feltételeket a Korán ájái és erős hadíszok alapján állapították meg. Természetesen a bűnbánat nem csak egyszerű kijelentés, amelyet a nyelvével tesz az ember. Kísérnie kell bizonyos cselekedeteknek is, amelyek bizonyítják a bűnbánatot végző személy komoly szándékát.

Ezek a feltételek a következők:

Bánni kell, hogy az ember elkövette a bűnt. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

الندم توبة ( صحيح الجامع )

„A megbánás a bűnbánat (alapvető része).”

(Szahih al-Dzsami #6802)

Abba kell hagyni a bűnös cselekedetet.

El kell határozni, hogy a bűnt nem fogjuk többet elkövetni.

Helyre kell állítani mások jogait, ha a bűn következtében megsérültek volna, illetve bocsánatot kell kérni azoktól, akiknek a bűnös tett kárt okozott. Például, ha valaki ellopott valamit, akkor vissza kell juttatnia a jogos tulajdonosnak. Arra azonban nincs szükség, hogy megmondja vagy megmutassa a károsultnak, hogy az ellopott dolgot visszajutatta hozzá.

A bűnbánatnak őszinte szándékkal, és kizárólag Allah megelégedéséért kell történnie.

Őszinte bűnbánat Allah előtt

A bűnbánatnak őszintének kell lennie csak Allahért, az Ő megelégedését keresve. Nem lehet ettől eltérő oka, vagy nem motiválhatja az, hogy az ember már úgysem képes többször elkövetni az adott bűnt. Például egy tolvaj nem tekinthető bűnbánónak, ha azért hagyja abba a lopást, mert már nem talál ellopásra érdemes dolgot. Hasonlóképpen, ha valaki azért hagyja abba az ivást, mert orvosa figyelmezteti, hogy az alkohol veszélyezteti az életét, vagy mert már nem tud többé alkoholhoz jutni, az nem elegendő a komoly bűnbánathoz. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن الله تعالى لا يقبل من العمل إلا ما كان له خالصا وابتغي به وجهه (حسن) صحيح الجامع.

„Bizony, a Legmagasztosabb Allah csak akkor fogad el egy cselekedetet, ha azt őszintén csak érte és az Ő megelégedését keresve végzik.”

(Feljegyezte al-Naszai, Szahih al-Dzsami #1856)

Ami segíthet a bűnbánatban és abban, hogy megmaradjunk a bűnbánat útján

(1) Tiszta szándékkal, Allahért cselekedjünk, a bűnbánatban és más tettekben is

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن الله تعالى لا يقبل من العمل إلا ما كان له خالصا وابتغي به وجهه (حسن) صحيح الجامع.

„Bizony, a Legmagasztosabb Allah csak akkor fogad el egy cselekedetet, ha azt őszintén csak érte és az Ő kedvét keresve végzik.”

(Feljegyezte al-Nasai, Szahih al-Dzsami #1856)

És a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt is mondta:

إنك لن تدع شيئا لله عز وجل إلا بدلك الله به ما هو خير لك منه . (سنده صحيح)

„Ha valaki elhagy valamit Allahért, azt Allah valami jobbal kárpótolja.”

(Feljegyezte Ahmad, erős hagyományozó lánccal)

(2) A bűnbánatot végző személy tegyen meg mindent, hogy jócselekedeteket végezzen, amelyek eltörlik a rosszakat, és az egyenes úton tartják őt

A jócselekedetek végzésével az ember eltörölhet a rossztetteiből is. Allah azt mondja a Koránban:

إن الحسنات يذهبن السيئات ( هود:114 )

„Bizony, a jótettek eltörlik a rossztetteket.”

(Korán, 11:114)

Amikor a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) Muadh-ot Jemenbe küldte, a következő tanácsot adta neki:

اتق الله حيثما كنت وأتبع السيئة الحسنة تمحها وخالق الناس بخلق حسن. (حسن) صحيح الجامع.

„Ó, Muadh, féljed Allahot, bárhol legyél is. Ha rosszat tennél, kövesd azt jótettel, hogy eltörölje. És jó viselkedéssel közeledj az emberekhez.”

(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #97)

Ibn Taimiya egyszer azt mondta: „Az a bölcs ember, aki egyfolytában jót tesz, hogy eltörölje vele rossz cselekedeteit”

(al-Wasziyah al-Dzsamiah, 3. oldal)

(3) Tudatában kell lennünk annak, hogy mennyire gonosz és visszataszító az elkövetett bűn, és mennyit árt ezen a világon és a Túlvilágon is.

(4) Távol kell maradni az olyan helyektől, amelyek bűn elkövetésére ösztönözhetnek

Az ember környezete gyakran hozzájárul ahhoz, hogy bűnöket kövessen el. Ha valaki tudja, hogy egy adott hely vagy környezet ilyen hatással van rá, akkor mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy távol maradjon onnan, nehogy ismét ugyanabba a bűnbe essék. Abban a hadíszban, amelynek történetében valaki megölt száz embert és bűnbánatot akart tartani, egy tudós ember azt tanácsolta neki, hogy menjen olyan faluba, ahol több jámbor ember él, és hagyja el azt a földet, ahol több a bűnös, és a bűneit könnyebben követi el.

(5) El kell pusztítani azokat az eszközöket, amellyel az ember a bűnt elkövette

Ha például valakinek maradt még alkohol a házában, akkor ezt meg kell semmisítenie, nehogy ismét kísértésbe essék, és megismételje bűnét. Sőt, az ilyen eszközöket el sem szabad adnia másnak, nehogy ők is bűn elkövetésében használják fel.

(6) Erényes társat kell keresni, aki bátorítja és segíti a jótettek végzésében

A bűnt elkövető ember keressen erényes, igaz társakat, és ne időzzék a gonosz barátokkal, akik korábban is segítették a bűn elkövetésében.

(7) Olyan ájákat kell olvasni a Koránból, amelyek Allah félelmét ültetik az ember szívébe

A bűnt elkövető ember olvasson olyan ájákat a Koránból és a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) olyan hagyományait, amelyek arról szólnak, hogy Allah ismeri az emberek minden tettét, és hogy hogyan fogja megbüntetni a bűnösöket. Ez által növekszik az ember félelme Allahtól, és ez távol tarthatja attól, hogy a jövőben újra elkövesse a bűnöket.

(8) Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ígért büntetés bármikor elérkezhet

Allah azt mondja a Koránban:

وأنيبوا إلى ربكم و أسلموا له من قبل أن يأتيكم العذاب ثم لا تنصرون

( الزمر:54)

„És forduljatok (bűnbánattal és engedelmességgel) Uratokhoz, és Neki vessétek alá magatokat, mielőtt elérne benneteket a gyötrelem, amikor már nem lesz számotokra segítség.”

(Korán, 39:54)

(9) Egyfolytában, minden körülmények között meg kell emlékezni Allahról

Az Allahra való emlékezés az egyik leghatékonyabb eszköz a Sátán távoltartására. Azon kívül, hogy általában megemlékezel Allahról, próbálj megtanulni olyan különleges fohászokat, amelyeket a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) tanácsai alapján reggel, este, elalváskor vagy más alkalmakkor kell mondani.

Allah kegyelme végtelen és mindent átfogó

Sokan vannak, akik sokféle bűnt követnek el, és mikor azt mondják nekik, hogy tartsanak bűnbánatot, azt felelik: „Hogy tarthatnék bűnbánatot, mikor annyira sok bűnöm van?” Nekik azt kell felelnünk, amit Allah mond a Koránban:

‹ قل ياعبادي الذين أسرفوا على أنفسهم لا تقنطوا من رحمة الله إن الله يغفر الذنوب جميعا إنه هو الغفور الرحيم › ( الزمر:53 )

„Mondd: Ó, szolgáim, akik túlléptétek a határt a vétkekben saját magatok ellen, ne mondjatok le Allah kegyelméről. Bizony, Allah megbocsát minden bűnt. Bizony, Ő a Megbocsátó, az Irgalmas.”

(Korán, 39:53)

És Allah azt is mondja:

‹ إن الله يحب التوابين و يحب المتطهرين › ( البقرة:222 )

„Bizony, Allah szereti azokat, akik bűnbánattal fordulnak Hozzá, és szereti azokat, akik megtisztítják magukat.”

(Korán, 2:222)

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن الله تعالى يبسط يده بالليل ليتوب مسيء النهار ويبسط يده بالنهار ليتوب مسيء الليل حتى تطلع الشمس من مغربها ( رواه مسلم )

„Bizony, Allah kiterjeszti a kezét az éjszaka során, hogy azok, akik nappal bűnt követtek el, megbánhassák. És kiterjeszti a kezét a nappal során, hogy azok, akik éjjel bűnt követtek el, megbánhassák. (És mindennap ezt fogja tenni,) amíg a Nap nyugaton nem kel fel.”[7]

(Feljegyezte Muszlim)

És Allah azt is mondja a Koránban:

‹ و من يعمل سوءاً أو يظلم نفسه ثم يستغفر الله يجد الله غفوراً رحيماً › ( النساء: 110)

„És aki rosszat tesz, vagy vétkezik saját maga ellen, de utána Allah bocsánatát kéri, az látni fogja, hogy Allah Megbocsátó, Irgalmas.”

(Korán, 4:110)

Egy másik ájában pedig Allah azt mondja:

‹ نبئ عبادي أني انا الغفور الرحيم○ و أن عذابي هو العذاب الأليم › (الحجر:49-50 )

„Mondd meg a szolgáimnak, hogy bizony, Én vagyok a Megbocsátó, az Irgalmas. És hogy az Én büntetésem valóban a legfájdalmasabb büntetés.”

(Korán, 15:49-50)

Így hát, testvérem, siess a bűnbánatra, és ne késlekedj, mert Allah büntetése fájdalmas. Allah azt mondja:

‹ و أنيبوا إلى ربكم و أسلموا له من قبل أن يأتيكم العذاب ثم لا تنصرون › ( الزمر:54 )

„És forduljatok (bűnbánattal és engedelmességgel) Uratokhoz, és Neki vessétek alá magatokat, mielőtt elérne benneteket a gyötrelem, amikor már nem lesz számotokra segítség.”

(Korán, 39:54)

A bűnbánatból származó előnyök

(1) A bűnbánat eltörli a bűnöket

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

التائب من الذنب كمن لا ذنب له. ( قال الشيخ الألباني : حسن. )

„Aki bűnét megbánja, az olyan, mint akinek nincs bűne.”

(Feljegyezte ibn Madzsah és mások, Szahih al-Dzsami #3008)

(2) A bűnbánat a rossztetteket jókkal helyettesíti

Allah azt mondja a Koránban:

‹ إلا من تاب وءامن و عمل عملا صالحا فأولئك يبدل الله سيئاتهم حسنات و كان الله غفورا رحيما › ( الفرقان:70 )

„Kivéve azok, akik bűnbánatot tartanak és hisznek, és jókat cselekszenek. Ezek bűneit Allah jótettekkel helyettesíti, és bizony, Allah a Megbocsátó, az Irgalmas.”

(Korán, 25:70)

(3) A bűnbánat megtisztítja a bűnbánó szívét

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن العبد إذا أخطأ خطيئة نكتت في قلبه نكتة سوداء فإذا هو نزع واستغفر وتاب سقل قلبه وإن عاد زيد فيها حتى تعلو قلبه

وهو الران الذي ذكر الله { كلا بل ران على قلوبهم ما كانو

ا يكسبون } قال هذا حديث حسن صحيح .

„Ha egy szolga bűnt követ el, egy fekete pont keletkezik a szívén. Ha felhagy ezzel a rosszcselekedettel, és Allah bocsánatát kéri, a szíve megtisztul. De ha visszatér a cselekedethez, az a fekete pont addig terjed, amíg befedi az egész szívet. Ez lesz az a burok, amit Allah említ az ájában: „De nem! Befedte szívüket mindaz (a gonoszság), amit elkövettek.. (Korán, 83:14).”

(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #1670)

(4) A bűnbánat nyugodt, csendes életet eredményez

Allah azt mondja a Koránban:

‹ و أن استغفروا ربكم ثم توبوا إليه يمتعكم متاعا حسنا إلى أجل مسمى و يؤت كل ذي فضل فضله و إن تولوا فإني أخاف عليكم عذاب يوم كبير ›

( هود:3 )

„És kérjétek Uratok bocsánatát, és forduljatok hozzá bűnbánattal, hogy jót adhasson nektek (az evilágon) egy kijelölt ideig, és (a Túlvilágon) kegyelmét adhassa minden jótevőnek. Ha azonban elfordultok, bizony féltelek benneteket egy Hatalmas Nap büntetésétől.”

(Korán, 11:3)

(5) A bűnbánat az elegendő megélhetés és erő forrása

Allah azt mondja a Koránban Noé próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) kijelentését említve:

‹ فقلت استغفروا ربكم إنه كان غفارا يرسل عليكم السماء مدرارا

و يمددكم بأموال و بنين و يجعل لكم جنات و يجعل لكم أنهارا ›

( نوح:10-11-12 )

„(Noé azt mondta:) Kérjétek Uratok bocsánatát. Bizony, Ő a Megbocsátó. Ő küld nektek bőséges esőt, és megszaporítja vagyonotokat és gyermekeiteket, és Ő alkot nektek kerteket és a folyókat.”

(Korán, 71:10-12)

(6) A bűnbánat segítségével érhető el a siker ebben az életben és a Túlvilágon is

Allah azt mondja a Koránban:

{فأما من تاب وءامن و عمل صالحا فعسى أن يكون من المفلحين }

( القصص:67 )

„De az, aki megbánta bűneit, hitt és jókat cselekedett, az talán a sikeresek közé fog tartozni.”

(Korán, 28:67)

És Allah azt is mondja:

{ إلا من تاب وءامن وعمل صالحا فأولئك يدخلون الجنة و لا يظلمون شيئا} ( مريم:60 )

„Kivéve azok, akik megbánják bűneiket és hisznek, és jótetteket cselekszenek. Ezek a Paradicsomba fognak lépni, és semmiféle jogtalanságot (megmérettetésük során) nem fognak elszenvedni.”

(Korán, 19:60)

A bűnök és az engedetlenség káros hatása

Ibn al-Kayyim Al-Dá’wa al-Dawá című könyvében számos káros hatást említ, amelyek a bűnök elkövetéséből származnak. Ezek közé tartozik:

Az embert a bűnei megakadályozzák abban, hogy tudást szerezzen, vagy tudását megtartsa.

A bűnök akadályozzák az engedelmességet.

A bűnöst Allah ritkán vezeti a legjobbra.

A bűnös megvetendővé válik a többiek szemében.

A bűnös elveszíti szerénységét.

A bűnös ember élete gonosz véget ér.

A szíve könyörtelenné válik.

Elveszíti Allah áldásait.

Kellemetlenül, nyugtalannak érzi magát.

A bűnös ember szíve lepecsételődik.

A bűnös ember büntetést kap ezen a világon.

A bűnösnek büntetéssel kell szembenéznie a Túlvilágon is.

Hogyan tarthatok bűnbánatot?

A bűnbánat első lépése, hogy azonnal, habozás nélkül hagyj fel az elkövetett bűnnel vagy bűnökkel. Ha nem tudsz felhagyni valamennyivel, bár ez lenne az ideális eset, akkor legalább hagyj fel annyival, amennyivel csak bírsz. Aztán határozd el a szívedben komoly szándékkal, hogy nem fogod ismét elkövetni az adott bűnt. Meg kell bánnod, hogy bűnt cselekedtél, és el kell határoznod, hogy többé nem fogod tenni. Utána meg kell szabadulnod az eszközöktől, amelyekkel a bűnt elkövetted.

Az is nagyon előnyös, ha wudút csinálsz, és utána két raka szorgalmi imát imádkozol. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

ما من عبد يذنب ذنبا فيتوضأ فيحسن الطهور ثم يقوم فيصلي ركعتين ثم يستغفر الله بذلك الذنب إلا غفر الله له .( صحيح الجامع )

(Feljegyezte Ahmad és mások, Szahih al-Dzsami #5738)

Majd miután ezt mondta, ezt az áját olvasta a Koránból:

( ال عمران: 135 )

„És azok, akik ha bűnt követtek el, vagy saját maguk ellen vétkeztek, akkor emlékeznek Allahra, és a bocsánatát kérik bűneikért – és ki bocsáthatná meg a bűnöket Allahon kívül – és nem teszik újra (a bűnt), amit tettek, ha már tudásuk van.”

(Korán, 3:135)

Ügyelj arra, hogy a wudút megfelelően végezd el, ahogy Allah parancsolta, mielőtt imádkoznád a két rakát, mert a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من توضأ فأحسن الوضوء خرجت خطاياه من جسده حتى تخرج من تحت أظفاره. ( رواه مسلم )

„Aki rituális mosdást végez, és jól végzi el, annak a bűnei lemosódnak a testéről, még a körmei alól is.”

(Feljegyezte Muszlim)

Próbáld Allah bocsánatát kérni és megemlékezni Róla minden körülmények között. És próbálj képességeidhez mérten több jótettet véghezvinni. Allah azt mondja a Koránban:

‹ إن الحسنات يذهبن السيئات › ( هود:114 )

„Bizony, a jótettek eltörlik a rossztetteket.”

(Korán, 11:114)

És a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) pedig azt mondta:

إذا عملت سيئة فأتبعها حسنة تمحها . ( تحقيق الألباني : صحيح الجامع )

„Ha rosszat tennél, kövesd azt jótettel, hogy eltörölje.”

(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #97)

Allah azt mondja a Koránban:

‹ إلا من تاب وءامن و عمل عملا صالحا فأولئك يبدل الله سيئاتهم حسنات و كان الله غفورا رحيما › ( الفرقان:70 )

„Kivéve azok, akik bűnbánatot tartanak és hisznek, és jókat cselekszenek. Ezek bűneit Allah jótettekkel helyettesíti, és Allah a Megbocsátó, az Irgalmas.”

(Korán, 25:70)

A jócselekedetek közül is célszerű olyanokat választani, amelyeket a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) különösen kiemelt azzal, hogy eltörlik a bűnöket. Ennek az írásnak a végén számos ilyet fogunk még említeni.

Végezetül azt szeretném mondani neked, drága testvérem, hogy tudnod kell: Allah Irgalmas, Nagylelkű, Megbocsátó. Irgalmasabb szolgáihoz, mint az édesanya az újszülött gyermekéhez. Ezért hát forduljatok Allahhoz, és bánjátok meg bűneiteket, bűnbánattal telve könyörögjetek bocsánatáért. Bizony, Allah nem hagyja el azt a szolgáját, aki Hozzá fordul, Kegyelmét remélve – azt a kegyelmet, amely mindenre kiárad.

Ne halogassátok a bűnbánatot, mert nem tudhatjátok, mikor jön el értetek a halál. Valamint ahogy az idő múlik, a bűnbánat egyre nehezebbé is válik. Az az ember, aki halogatja a bűnbánatot, olyan, mint aki halogatja, hogy kivágjon egy fát. És egy nap ránéz a fára, és látja, hogy igencsak megerősödött már, és csak nagy munkával lehet már kivágni. Ezért inkább úgy dönt, hogy hagyja a fát még egy-két évig, és csak aztán tér majd vissza hozzá. Nem tudja, hogy minél tovább hagyja a fát a helyén, annál erősebbek lesznek a gyökerei. És míg a fa az idő multával egyre erősödik, az ember csak gyengül. Hogyan vághatná ki aztán a gyenge ember az erős fát?[8]

Egy szent hagyományban[9], amelyet Imám Muszlim jegyzett fel, Allah azt mondja:

قال الله تعالى إذا تقرب إلي العبد شبرا تقربت إليه ذراعا وإذا تقرب إلي ذراعا تقربت منه باعا وإذا أتاني مشيا أتيته هرولة.

( تحقيق الألباني : صحيح الجامع )

„Aki hozzám egy arasznyit közeledik, ahhoz Én egy könyöknyit közeledem. Aki egy könyöknyit közeledik hozzám, ahhoz egy ölnyit közeledem. Ha valaki sétálva felém indul, ahhoz Én futva indulok.”

Közeledj hát Allah felé bűnbánattal. Borulj le Allah előtt mély megbánással azért, amit tettél. A megbánás érzése maga a bűnbánat. Mit gondolsz, mi lesz az eredménye, ha így viselkedsz Az előtt, Aki irgalmasabb, mint az anya a gyermekéhez? Bizony, Allah megadta a választ erre a kérdésre egy másik szent hagyományban:

انا عند ظن عبدى بي , إن ظن خيراً فله و إن ظن شراً فله .

( صحيح الجامع)

„Olyan vagyok, amilyennek szolgám vár engem. Ha jót vár tőlem, úgy lesz, és ha rosszat vár tőlem, úgy lesz.”[10]

(Feljegyezte Ahmad, Musznad 2./391.)

Ezért remélj jót a Legkegyelmesebbtől. Közeledj felé bűnbánattal, és könyörögj bocsánatáért, tudván tudva, hogy Allahtól nincs máshol menedék, csak Allahnál. És törekedj jócselekedetekre és hasznos munkára, és barátkozz az erényes emberekkel. Ahogy egy költő mondta egyszer:

„Ó Uram, bizony, a bűneim számosak,

De tudom, hogy a Te bocsánatod nagyobb.

Ha csak a jók reménykedhetnének Benned,

Ki adna menedéket a bűnösöknek?

Uram, alázatosan könyörgök hozzád, ahogy parancsoltad.

Ha te elutasítanál, ki kegyelmezhetne nekem?”

E könyv első részének végén megemlítünk néhány olyan cselekedetet, amelyek segítenek eltörölni a rossztetteket, és az Egyenes Úton tartják az embert. Allahhoz könyörgök, a Legmagasztosabbhoz, Legszebb Nevei és Tökéletes Tulajdonságai által, hogy fogadja el bűnbánatunkat, és gyűjtsön minket össze a Paradicsomban, amit az igazaknak készített elő. Ne halogassuk hát a bűnbánatot, és ne késlekedjünk, hanem

‹ و سارعوا إلى مغفرة من ربكم و جنة عرضها السماوات و الأرض أعدت للمتقين › ( ال عمران:133 )

„S igyekezzetek Uratoktól való megbocsátásért, és a Paradicsomért, amelynek olyan a szélessége, mint az egek és a föld, és amelyet az istenfélőknek készített elő.”

(Korán, 3:133)

Allah tegyen minket közéjük a Paradicsomban. Allah békéje és áldása legyen szolgájával és Küldöttével, az elöljárónkkal, Muhammeddel r. És az utolsó szavaink: a dicséret és a köszönet Allahot illeti, a Világok Urát.

Cselekedetek, amelyek eltörlik a bűnöket

Allah (dicsőítessék és magasztaltassék) Kegyelmének része, hogy megállapított számunkra bizonyos cselekedeteket, amelyek eltörlik hibáinkat és bűneinket. Néhány ilyen cselekedetről Allah Könyvében, másokról a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) hagyományaiban esik szó. Hafidh ibn Hadzsr[11] írt egy könyvet, amelynek a címe Marifat al-Khiszal al-Mukafirah lil-Dhunub al-Mukadimah wa al-Muakhirah. Egyéb művek mellett ezt a könyvet választottuk forrásul az alább felsorolt cselekedetekhez. Allahhoz könyörgök, az Áldotthoz és Magasztoshoz, hogy adja meg, hogy nekem és a többi muszlimnak előnyünkre váljék mindaz, ami itt írva van.

Most pedig nézzünk meg néhány olyan cselekedetet, amelyek eltörlik a bűnöket.

(1) Megfelelően elvégezni a rituális mosdást, és utána a mecsetbe menni

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

ألا أدلكم على ما يكفر الله به من الخطايا ويزيد في الحسنات إسباغ الوضوء على المكروهات وكثرة الخطا إلى المساجد وانتظار الصلاة بعد الصلاة .

( تحقيق الألباني : صحيح الجامع )‌

„Vezesselek benneteket valamire, ami által Allah eltörli a bűneiteket, és magasabbra emeli a rangotokat?” „Igen, ó, Allah Küldötte” –felelték a társai. „Ha megfelelően végrehajtjátok a rituális mosdást, még nehéz körülmények között is[12], és messziről elmentek a mecsetbe, és az ima befejeztével már a következő imát várjátok – bizony, ez az őrizkedés.”

(Feljegyezte Malik, Muszlim és mások)

És Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt is mondta:

أتاني الليلة آت من ربي فقال يا محمد أ تدري فيم يختصم الملأ الأعلى قلت نعم في الدرجات والكفارات ونقل الأقدام

للجماعات وإسباغ الوضوء في السبرات وانتظار الصلاة بعد الصلاة ومن حافظ عليهن عاش بخير ومات بخير وكان من

ذنوبه كيوم ولدته أ مه. ( صحيح الترغيب والترهيب )

„Hírnök jött hozzám Uramtól ma éjjel, és azt mondta: ’Ó, Muhammed, tudod, miről vitáznak az angyalok?’ Azt feleltem: ’Igen. A bűnök eltörléséről és az ember rangjának magasabbra emeléséről. Bizony, ha az ember elmegy a közösségi imára, nehéz körülmények között is megfelelően végrehajtja a rituális mosdást, és az ima után már a következő imát várja. Ha valaki rendszeresen így tesz, az jó állapotban fog élni és jó állapotban fog meghalni. A bűneit tekintve pedig olyan lesz, mint azon a napon, amikor az anyja megszülte.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi, Szahih al-Targheeb wa al-Tarheeb, #187)

(2) Böjtölni Arafa[13] és Ásura[14] napján

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

صوم يوم عرفة يكفر سنتين ماضية ومستقبلة وصوم عاشوراء يكفر سنة ماضية . ( صحيح الجامع )

„Ami az Arafa napján való böjtöt illeti, úgy tudom Allahtól, hogy az vezeklés az előző év bűneiért és a következő év bűneiért. Az Asura napján való böjtről pedig azt tudom Allahtól, hogy vezeklés az előző évért.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #3853)

(3) Éjszakai ima Ramadán idején

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من قام رمضان إيمانا واحتسابا غفر له ما تقدم من ذنب.

(البخاري و مسلم)

„Aki éjszaka szorgalmi imát végez Ramadánban hittel és Allah jutalmát várva, annak Allah megbocsátja minden korábbi bűnét.”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muszlim)

(4) A megfelelően végrehajtott zarándoklat, amelyet Allah elfogad

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من حج لله فلم يرفث ولم يفسق رجع كيوم ولدته أمه . ( البخاري )

„Ha valaki elvégzi a Zarándoklatot, és közben nem él házaséletet és nem követ el bűnt, az úgy fog visszatérni, mint azon a napon, amikor az anyja megszülte.”

(Feljegyezte al-Bukhari)

És Allah Küldötte azt is mondta:

الحج المبرور ليس له جزاء إلا الجنة .(حسن) صحيح الجامع.‌

„A megfelelően végrehajtott és Allah által elfogadott Zarándoklat jutalma nem más, mint a Paradicsom.”

(Feljegyezte Ahmad és al-Tabarani, Szahih al-Dzsami #3170)

(5) Haladékot adni annak, akinek anyagi nehézségei vannak

Abu Huraira arról számolt be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

كان رجل يداين الناس فكان يقول لفتاه إذا أتيت معسرا فتجاوز عنه لعل الله أن يتجاوز عنا فلقي الله فتجاوز عنه . البخاري

„Volt egy kereskedő, aki kölcsönöket adott másoknak. Ha látta, hogy valaki nehéz anyagi helyzetben van, azt mondta a szolgáinak: ’Legyetek vele elnézők, hogy Allah is elnéző legyen velünk’. És Allah elnézte a bűneit emiatt.”

(Feljegyezte al-Bukhari)

(6) A rossztettet jóval kell követni

Allah azt mondja a Koránban:

‹ إن الحسنات يذهبن السيئات › ( هود:114 )

„Bizony, a jótettek eltörlik a rossztetteket.”

(Korán, 11:114)

Amikor a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) Muadh-ot Jemenbe küldte, a következő tanácsot adta neki:

اتق الله حيثما كنت وأتبع السيئة الحسنة تمحها وخالق الناس بخلق حسن. (حسن) صحيح الجامع

„Ó, Muadh, féljed Allahot, bárhol legyél is. Ha rosszat tennél, kövesd azt jótettel, hogy eltörölje. És jó viselkedéssel közeledj az emberekhez.”

(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #97)

(7) Az emberek üdvözlése és a jó szó

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن من موجبا ت المغفره بذل السلام وحسن الكلام (السلسله ا لصحيحه)

„A dolgok között, amelyek megbocsátást eredményeznek, ott van az üdvözlés és a jó szó.”

(Feljegyezte al-Kharaiti, Makárem al-Akhlak, és al-Albani szerint szahih: Szilszilat al-Ahadísz al-Szahihah #1035)

Ez azt jelenti, hogy ha muszlimokkal találkozunk, Asszalam alaikummal kell köszöntenünk őket.

(8) Türelem a megpróbáltatások idején

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

قال الله تعالى إذا ابتليت عبدا من عبادي مؤمنا فحمدني وصبر على ما بليته فإنه يقوم من مضجعه ذلك كيوم ولدته أمه من الخطايا ويقول الرب عز وجل للحفظة إني أنا قيدت عبدي هذا وابتليته فأجروا له ما كنتم تجرون له قبل ذلك من الأجر .

تحقيق الألباني : (حسن) صحيح الجامع.‌

„Allah azt mondta (egy szent hagyományban): Ha nehézségeket küldök egy hívő szolgámra, és ő Engem dicsér a nehézségekkel kapcsolatban, akkor betegsége után úgy kel fel, ahogy az anyja megszülte, ami a bűneit illeti. És az Úr azt fogja mondani: Nehézségeket küldtem szolgámra, és megpróbáltam őt, jutalmazzátok hát tovább úgy, ahogy egészsége idején jutalmaztátok.”

(Feljegyezte Ahmad. Al-Albani szerint haszan, Szilszilat al-Ahadísz al-Szahiha, #144)

(9) A napi öt ima, a pénteki ima és a Ramadán havi böjt megtartása

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

الصلوات الخمس والجمعة إلى الجمعة ورمضان إلى رمضان مكفرات لما بينهن إذا اجتنبت الكبائر . ( رواه مسلم)

„A napi öt ima, a pénteki imától a következő pénteki imáig, és a Ramadán a következő Ramadánig mind vezeklés azért, ami köztük van, amennyiben a nagy bűnöktől tartózkodik az ember.”

(Feljegyezte Muszlim)

(10) A rituális mosdás megfelelő elvégzése

Imám Muszlim jegyezte fel a Szahih-ban Abu Hurairától, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إذا توضأ العبد المسلم أو المؤمن فغسل وجهه خرج من وجهه كل خطيئة نظر إليها بعينيه مع الماء أو مع آخر قطر الماء فإذا غسل يديه خرجت من يديه كل خطيئة كان بطشتها يداه مع الماء أو مع آخر قطر الماء فإذا غسل رجليه خرجت كل خطيئة مشتها رجلاه مع الماء أو مع آخر قطر الماء حتى يخرج نقيا من الذنوب .

( رواه مسلم )

„Amikor egy hívő szolga rituális mosdást végez, és megmossa az arcát, minden bűn, amit a szemével követett el, lemosódik a vízzel, vagy a víz utolsó cseppjével. Amikor megmossa a kezét, minden bűn, amit a kezével követett el, lemosódik a kezéről a vízzel, vagy a víz utolsó cseppjével. Amikor megmossa a lábát, minden bűn, ami felé a lábával ment, elhagyja a lábát a vízzel, vagy a víz utolsó cseppjével. És így végül megtisztul minden bűnétől.”

(Feljegyezte Muszlim)

(11) Fohászok, vagy a megemlékezés szavai, amelyek eltörlik a bűnt

Imám Muszlim jegyezte fel a Szahih-ban Sad ibn Abi Wakkasztól, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من قال حين يسمع المؤذن وأنا أشهد أن لا إله إلا الله وحده لا شريك له وأشهد أن محمدا عبده ورسوله رضيت بالله ربا وبمحمد رسولا وبالإسلام دينا غفر له. ( رواه مسلم )

„Ha valaki hallja az imára hívást, és azt mondja: ’Én is tanúsítom, hogy nem méltó más az imádatra, csak Allah, az Egyetlen, Akinek nincs társa, és hogy Muhammed az Ő szolgája és Küldötte. Elégedett vagyok Allahhal Uramként, Muhammeddel Küldöttként és az Iszlámmal vallásként.’[15], annak a bűnei megbocsátatnak.”

(Feljegyezte Muszlim)

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من قال سبحان الله وبحمده في يوم مائة مرة حطت خطاياه وإن كانت مثل زبد البحر . ( رواه البخاري و مسلم )

„Aki naponta százszor elmondja, hogy ’Szubbhanallah wa bihamdih’, annak eltöröltetnek a bűnei, még ha annyi lenne is belőlük, mint a tenger tajtékja.”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muszlim)

Szintén Imám Muszlim jegyzete fel a Szahih-ban Abu Hurairától, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من سبح الله في دبر كل صلاة ثلاثا وثلاثين وحمد الله ثلاثا وثلاثين وكبر الله ثلاثا وثلاثين فتلك تسع وتسعون وقال تمام المائة لا إله إلا الله وحده لا شريك له له الملك وله الحمد وهو على كل شيء قدير غفرت خطاياه وإن كانت مثل زبد البحر.

( رواه البخاري و مسلم )

„Aki minden kötelező ima után Allahot dicsőíti harmincháromszor (azt mondva, szubbhanallah), Allahnak ad hálát harmincháromszor (azt mondva, alhamdulillah), és az Ő nagyságát magasztalja harmincháromszor (azt mondva, Allahu akbar) – ez összesen kilencvenkilenc – és századiknak pedig azt mondja: ’Nem méltó más az imádatra, csak Allah, az Egyetlen, Akinek nincs társa, Övé a hatalom és Őt illeti a dicséret és köszönet. Ő az (egyetlen), Aki mindenre képes.’[16], annak megbocsátatnak a bűnei, még ha annyi lenne is belőlük, mint a tenger tajtékja.”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muszlim)

Muadh ibn Anasz arról számolt be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من أكل طعاما ثم قال الحمد لله الذي أطعمني هذا الطعام ورزقنيه من غير حول مني ولا قوة غفر له ما تقدم من ذنبه .

( قال الشيخ الألباني : حسن )

„Ha valaki eszik valamit, és azt mondja: ’Hála Allahnak, aki ezzel ez étellel táplált engem, és ellátott vele, úgy, hogy nekem semmi erőm vagy hatalmam nem volt hozzá’[17], akkor annak Allah megbocsátja az előző bűneit.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi, aki szerint ez a hadísz haszan. Lásd Dzsami al-Uszul, 4. kötet 308. oldal)

ومن لبس ثوبا فقال الحمد لله الذي كساني هذا الثوب ورزقنيه من غير حول مني ولا قوة غفر له ما تقدم من ذنبه.

( قال الشيخ الألباني : حسن )

„Aki felvesz valami ruhát, és azt mondja: ’Hála Allahnak, aki ezzel ruházott fel engem, és ellátott vele, úgy, hogy nekem semmi erőm vagy hatalmam nem volt hozzá’[18] akkor annak Allah megbocsátja az előző bűneit.”

(Feljegyezte Abu Dawud. Al-Albani szerint ez a hadísz haszan: Szahih Sunan Abu Dawud, #4023)

(12) Az imára hívás

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

المؤذن يغفر له مدى صوته …….الحديث . ( صحيح الجامع )

„Az imára hívónak megbocsátatnak bűnei, akkora mértékben, ameddig a hangja elér.”

(Feljegyezte Ahmad a Musznad-ban, Szahih al-Dzsami #1929)

(13) Az imák

A Szahih al-Bukhari és a Szahih Muslim feljegyzései szerint Abu Huraira hallotta, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

أرأيتم لو أن نهرا بباب أحدكم يغتسل منه كل يوم خمس مرات هل يبقى من درنه شيء قالوا لا يبقى من درنه شيء قال فكذلك مثل الصلوات الخمس يمحو الله بهن الخطايا. ( رواه البخاري)

„Mit gondoltok arról az emberről, akinek az ajtaja előtt egy folyó folyik, és ő naponta ötször megfürdik benne, vajon mennyi piszok marad a testén?” „Nem maradna rajta semmi piszok” – felelték a társai. „Hasonló ehhez a napi öt ima, amely által Allah eltörli a bűnöket” – felelte.”

(Feljegyezte al-Bukhari, Fath al-Bari, 2. kötet, 11. oldal)

Hogy milyen bűnökre céloz ez a hadísz, azt megmagyarázza a Szahih Muslim egyik hadísza, amelyben a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondja:

الصلوات الخمس كفارة لما بينهن ما اجتنبت الكبائر. ( رواه مسلم )

„A napi öt ima vezeklést jelent azért, ami köztük van, ha a nagyobb bűnöktől tartózkodik az ember.”

Ibn Hadzsr a Fath al-Bari című művében (2. kötet, 12. oldal), amely a Szahih al-Bukhari magyarázata, azt a magyarázatot fűzte az előbbi hadíszhoz: „Ez a hadísz azt jelenti, hogy a napi öt ima vezeklést jelent azért, ami köztük történik – azon a napon – amennyiben az ember elkerüli a nagyobb bűnöket azon a napon.”

(14) Több leborulás

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

أكثر من السجود فإنه ليس من مسلم يسجد لله تعالى سجدة إلا رفعه الله بها درجة في الجنة وحط عنه بها خطيئة . ( رواه مسلم )

„Jobb, ha többet borultok le Allah előtt, mert bizony, nem borulhattok le úgy, hogy Allah magasabbra ne emelné a rangotokat, és el ne törölné egy bűnötöket.”

(Feljegyezte Muszlim)

A Szahih Muslim hadíszai között azt is olvashatjuk, hogy Rabiah ibn Kaab al-Aszlami a Prófétával (Allah dicsérete és békéje legyen vele) volt, és vizet hozott neki, és a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta neki:

„Kérj tőlem (amit akarsz)”. Rabiah azt mondta: „Azt kérem, hogy veled lehessek a Paradicsomban”. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) megkérdezte, hogy nem akar-e valami mást is, de ő kitartott amellett, hogy ezt akarja, mire a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta neki:

سمعت ربيعة بن كعب الأسلمي يقول: كنت أبيت مع رسول الله صلى الله عليه وسلم آتيه بوضوئه وبحاجته فقال سلني فقلت مرافقتك في الجنة قال أو غير ذلك قلت هو ذاك قال فأعني على نفسك بكثرة السجود. ( رواه مسلم )

„Akkor segíts nekem a saját érdekedben azzal, hogy sokat borulsz le.”

Ennek a hadísznak a magyarázatában azt írja al-Nawawi a Sarh Szahih Muszlim című munkájában: „Ez a hadísz arra bíztatja az embert, hogy többször boruljon le imádkozva… Ennek oka megtalálható egy már idézett (al-Nawawi könyvében) hadíszban:

أقرب ما يكون العبد من عبده و هو ساجد. ( رواه مسلم )

„A szolga akkor van legközelebb Urához, amikor leborul.”

Ez pedig összhangban van Allah kijelentésével:

‹ كلا لا تطعه و اسجد و اقترب › ( العلق:19 )

„Borulj le és közeledj (Uradhoz).”

(Korán, 96:19)

Azért van ez, mert a leborulás az alázat, a szerénység és Allah szolgálatának legmagasabb szintű kifejezése.”

(15) A közös imára menni

Al-Bukhari jegyezte fel Szahih gyűjteményében Abu Hurairától, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن احدكم إذا توضا فا حسن الوضؤ ثم اتى الى المسجد لا ينهزه الا الصلاه لم يخطو خطوه الا رفعه الله بها درجه و حط عنه بها خطيئه حتى يدخل المسجد.

( رواه البخارى )

„Ha valaki elvégzi a rituális mosdást, és jól végzi el, és csak azért indul el, hogy imádkozzék, akkor egy lépést sem tehet úgy a mecset felé, hogy a rangja ne emelkedjék és minden lépéssel egy bűne eltöröltessék.”

(16) Aki egyszerre mond „Ámint” az angyalokkal

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إذا قال الإمام [ غير المغضوب عليهم و لا الضالين] فقولوl آمين فإنه من وافق تأمينه تأمين الملائكة غفر له ما تقدم من ذنبه.

( رواه البخارى )

„Amikor az imám azt mondja: ’Ghair al-Maghdhubi alaihim wa la al-Dhállin, (Nem azokéra, akiket haragvás sújt, sem az eltévelyedettekére. Korán, 1:7), akkor mondjátok, hogy Ámin, mert azoknak, akik egyszerre mondják az angyalokkal, a bűnei megbocsátatnak.”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muslim)

(17) Az éjszakai szorgalmi ima (Tahadzsud)

Abu Umamah al-Bahili arról számolt be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

عليكم بقيام الليل ، فإنه دأب الصا لحين قبلكم و قربه إلى ربكم ، و مكفرة للسيئا ت ، و منهاة عن الإثم. ( حسّنه الألبانى)

„Nagyon ajánlom nektek, hogy imádkozzatok éjszaka szorgalmi imát, mert ez volt az imája azoknak a jámbor embereknek, akik előttetek voltak, és ezáltal közel kerülhettek uratokhoz, és vezekeltek ezzel bűneitekért, és megelőzitek vele a bűnt.”

(Feljegyezte al-Hakim, és al-Albani szerint haszan: Irwa al-Ghaleel, 2./199.)

(18) A dzsihad Allah szavának felemeléséért[19]

Imám Muszlim jegyezte fel a Szahih gyűjteményben Abdullah ibn Amr ibn al-As-tól, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

يغفر للشهيد كل ذنب الا الدين . ( رواه مسلم)

„A mártírnak megbocsáttatik minden bűne, kivéve az adósságai.”

Allah azt mondja a Koránban:

‹ إن الله اشترى من المؤمنين أنفسهم و أموالهم بأن لهم الجنة يقاتلون في سبيل الله فيقتلون و يقتلون وعدا عليه حقا في التوراة و الإنجيل و القرءان ›

( التوبة:111 )

„Bizony, Allah megvette a hívőktől az életüket és a vagyonukat, hogy cserébe a Paradicsom az övék legyen. Harcolnak Allah útján, ölnek és megöletnek.”

(Korán, 9:111)

(19) Umra[20] végzése

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

تابعوا بين الحج والعمرة فإن المتابعة بينهما تنفي الفقر والذنوب كما ينفي الكير خبث الحديد. ( صحيح الجامع )

„Az egymást követő Zarándoklat és umra úgy távolítja el a szegénységet és a bűnöket, ahogy a kohó égeti ki a szennyet a vasércből.”

(Feljegyezte ibn Majah, Szahih al-Dzsami #2899)

(20) Az adakozás

Allah azt mondja a Koránban:

‹ إن تبدو الصدقات فنعما هي و إن تخفوها و تؤتوها الفقراء فهو خير لكم و يكفر عنكم من سيئاتكم و الله بما تعلمون خبير ›

( البقرة:271 )

„Ha nyíltan adakoztok, az dicséretes dolog, de ha elrejtitek és a szegényeknek adtok, az még jobb nektek. S (Allah) megbocsát nektek a bűneitek egy részét. És Allah mindent Tudó arra nézve, amit tesztek.”

(Korán, 2:271)

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) pedig azt mondta:

الصدقة تطفىء الخطيئة كما يطفىء الماء النار. ( صححه الأ لبانى)

„Az adakozás úgy oltja ki a bűnöket, ahogy a víz a tüzet.”

(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások. Al-Albani szerint Szahih: Takhridzs Muskalat al-Fakr, #117)

(21) A bűnért járó törvényes büntetés kiszabása

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

عن عباده بن الصامت قال قال رسول الله صلى الله عليه و سلم و حوله عصابه من اصحابه بايعونى على ان لاتشركوا بالله شيئاً و لاتسرقوا و لا تزنوا و لا تقتلوا أ ولادكم ولا تاتوا ببهتان تفترونه بين أيديكم و أرجلكم ولا تعصوا في معروف فمن وفى منكم فأجره على الله و من أصاب من ذلك شيئا فعوقب به في الدنيا فهو كفارة له و من أصاب من ذلك شيئا ثم ستره الله عليه في الدنيا فهو إلى الله إن شاء عفا عنه و إن شاء عاقبه فبايعنه على ذلك . (متفق عليه)

Ubáda Ibn al-Számit azt mondta: Allah küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele), mikor a társai közül egy csoport körülötte volt, így szólt:

„Esküdjetek nekem hűséget arra, hogy nem társítotok[21] Allah mellé semmit, nem loptok, nem paráználkodtok, nem ölitek meg gyermekeiteket, nem hozakodtok elő hazugsággal, amit magatok találtok ki, nem szegitek meg a jóra való utasítást. Aki (mindezt) betartja, Allahra tartozik a jutalmazása, és aki elkövet ezek közül valamit, és aztán megkapja az evilágon a saría szerinti büntetést, az vezeklés számára azért a bűnért. Aki elkövet ezek közül valamit, azután Allah elfedi azt (nem derül ki) az evilágon, annak a megítélése Allahra tartozik, ha úgy akarja, megbocsát neki, ha pedig úgy akarja, megbünteti. S mi hűséget esküdtünk neki ezekre”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muszlim)

(22) Összegyűlni azért, hogy megemlékezzünk Allahról, és közelebb kerüljünk Allahhoz, az Áldotthoz és Magasztoshoz

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

ما جلس قوم يذكرون الله تعالى فيقومون حتى يقال لهم قوموا قد غفر الله لكم ذنوبكم وبدلت سيئاتكم حسنات .

„Nem gyűlhetnek össze úgy emberek azért, hogy Allahról emlékezzenek meg – csak Allah megelégedéséért – hogy azt ne mondják nekik a mennyekből: A bűneitek meg lettek bocsátva, és jótettekkel lettek helyettesítve.”

(Feljegyezte Ahmad: Musznad, 3. kötet, 142. oldal, Abu Yala és al-Bazzar. Lásd ibn Hadzsr: Mukafirat al-Dhunub, 62. oldal, Madzsma al-Zawaid, 10/76.)

Második rész: A Paradicsomba lépést elősegítő harminc tényező, a Korán és erős hadíszok alapján

Bevezető

Bizony, minden dicséret és köszönet Allahot illeti. Neki adunk hálát, az Ő segítségét és megbocsátását kérjük. Allahnál keresünk menedéket a saját lelkünk gonoszától és bűnös cselekedeteinktől. Akit Allah az igaz útra vezet, azt senki nem vezetheti tévútra. És akit Ő tévelygésbe küld, azt nem vezetheti senki. Tanúsítom, hogy nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül, és Muhammed r az Ő szolgája és Küldötte.

Ez a fejezet áják és hadíszok gyűjteménye, amelyek olyan cselekedeteket említenek, amelyek „okai” lehetnek annak, hogy valaki, Allah kegyelmével, a Paradicsomba léphessen. Ez nem azt jelenti azonban, hogy ezek a cselekedetek garantálják, hogy aki megteszi őket, az a paradicsomba fog kerülni, hitétől és vallásától függetlenül. Természetesen csak az igaz hívők kerülhetnek a Paradicsomba.

Ezért, ha egy hitetlen vagy egy társító[22] végzi ezeket a cselekedeteket, azok nem válnak a hasznára, és nem fog a Paradicsomba kerülni. Azért van ez, mert Allah kijelentette a Koránban:

‹ و لقد أوحي إليك و إلى الذين من قبلك لئن أشركت ليحبطن عملك و لتكونن من الخاسرين › ( الزمر:65 )

„Bizony, kinyilatkoztattatott neked, és az előtted valóknak is: ha másokat társítasz az imádatban Allah mellé, akkor bizony minden cselekedeted hiábavaló, és biztosan a vesztesek között leszel.”

(Korán, 39:65)

És a hitetlenekről és a társítókról azt is mondja Allah:

‹ و قدمنا إلى ما عملوا من عمل فجعلناه هباء منثورا › ( الفرقان:23 )

„És elővesszük (az Elszámolás Napján) minden cselekedetüket, amit cselekedtek, és olyanná tesszük majd azt, mint a szélfútta por.”[23]

(Korán, 25:23)

Ezért az Iszlám az első szükséges feltétel ahhoz, hogy Allah bármilyen jócselekedetet elfogadjon.

Második feltétel, amelyet a cselekvőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy cselekedetét Allah elfogadja: a tettet őszintén és tisztán Allahért kell végrehajtania. A cselekedetet nem végezheti Allahért és még valaki másért is, vagy valakin keresztül Allahért (közvetítőn keresztül). Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن الله تعالى لا يقبل من العمل إلا ما كان له خالصا وابتغي به وجهه.

( صحيح الجامع)

„A Legmagasztosabb Allah csak azt a cselekedetet fogadja el, amit tisztán Érte végeztek, az Ő megelégedését keresve.”

(Feljegyezte al-Naszai, Szahih al-Dzsami #1856)

A harmadik feltétel az, hogy a cselekedetnek összhangban kell lennie azzal, amit Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) tanított nekünk. Ezért említettük csak azokat a hadíszokat, amelyeket bizonyíthatóan a Küldött (Allah dicsérete és békéje legyen vele) mondott. (Tehát csak erős, hiteles hadíszokat)

Arra kérem Allahot, a Magasztost, a Mindenhatót, az Ő Legszebb Nevei és Tökéletes Tulajdonságai által, hogy adja, hogy ez a munka és minden más munkánk is tisztán Érte, a Dicsőségesért és Magasztosért történjék. Azért is fohászkodom, hogy nekem és minden muszlim testvéremnek előnyömre váljék ez a munka, és az érte járó jutalmat jegyezze fel nekem és a szüleimnek, arra a Napra, amikor nem használ majd sem a vagyon, sem a gyermekek, hanem csak az, ha valaki tiszta, hittel teli szívvel jön Allahhoz. Ha jót írtam ebben a könyvben, az Allahtól és az Ő Kegyelméből származik. Ahol hibáztam, az tőlem van és Sátántól.

Dicsőség Neked, Uram. Tanúsítom, hogy nem méltó más az imádatra, csak Te. A Te bocsánatodat kérem, Hozzád fordulok bűnbánattal. És Allah áldása legyen az Ő szolgáján és Küldöttén, az elöljárónkon, Muhammeden (Allah dicsérete és békéje legyen vele) és a családján, és a társain. És fohászunkat azzal fejezzük be: a dicséret és köszönet Allahot illeti, a Világok Urát.

Harminc tényező, ami elősegíti, hogy az ember a Paradicsomba léphessen

Az első és a második tényező: a hit és a jótettek

A Koránban le van írva, hogy a legfontosabb oka annak, hogy valaki a Paradicsomba léphessen, a hit, ha Allah, az Áldott és Magasztos úgy akarja. Azonban ha a hitről van szó, csaknem mindig megemlíti mellette a jócselekedeteket is. Alig találhatunk olyan helyet a Koránban, ahol a hitről van szó, mint a Paradicsomba kerülés okáról, és ezt ne kísérné a jó cselekedetek végzése.

A jótettek, Allah kegyelméből és irgalmából, a cselekedetek elég széles skáláját ölelik fel, és olyan számos módja van annak, hogy Allahtól jutalmat érdemeljünk ki, hogy azt csak maga Allah tudná felsorolni.

Allah azt mondja a Koránban:

‹ و الذين ءامنوا و عملوا الصالحات أولئك أصحاب الجنة هم فيها خالدون ›

( البقرة:82 )

„És azok, akik hisznek, és jótetteket cselekednek, ők a Paradicsom lakói, és örökké ott lakoznak majd.”

(Korán, 2:82)

Számos ája és erős hadísz van, amelyek ezt a gondolatot fejezik ki. Nagyon nehéz lenne valamennyit megemlíteni itt. De az érdeklődő olvasó fordulhat többek között az alábbi ájákhoz: 2:25, 82, 31:8, 18:107, 22:14, 23, 56, 48:5, 57:12, 21, 64:9, 65:11, 85:1198:7, 23:10, 11, 29:58.

A harmadik tényező: takwa (Istenfélelem)

A takwa egyik legjobb és legpontosabb definíciója ez: félni Allahot, a Magasztost, aszerint viselkedni, amit Ő kinyilatkoztatott, elégedett lenni kevéssel is, és felkészülni arra a napra, amikor az ember ebből a világból a Túlvilágra utazik.

A takwa egy másik meghatározása: engedelmeskedni Allahnak az Allahtól származó fénynek megfelelően (vagyis Allah Könyvének és a Próféta szunnájának megfelelően), jutalmat remélve Allahtól, és elkerülni az Allahnak való engedetlenséget, félve az Ő büntetését.

Ha valaki részletesebben szeretne olvasni a takwa kérdéséről, megteheti ibn al-Kayyim két műve, a Mudaridzs al-Szalikín és az Ighathatu al-Lahfán segítségével.

Allah azt mondja a Koránban:

‹ إن المتقين في جنات و عيون › ( الحجر:45 )

„Bizony! Az Istenfélők (mutakún) Kertekben és források között lesznek.”

(Korán, 15:45)

vagyis tulajdonképpen a Paradicsom azoknak lett előkészítve, akikben van takwa.

Allah azt is kijelenti a Koránban:

‹ و سارعوا إلى مغفرة من ربكم و جنة عرضها السماوات و الأرض أعدت للمتقين › ( آل عمران:133 )

„Igyekezzetek Uratoktól való megbocsátásért, és a Paradicsomért, amelynek olyan a szélessége, mint az egek és a föld, és amelyet az istenfélőknek készített elő.”

(Korán, 3:133)

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) is azt mondta:

سئل النبي صلى الله عليه وسلم ما أكثر ما يدخل الجنة قال التقوى وحسن الخلق وسئل ما أكثر ما يدخل النار قال الأجوفان الفم والفرج .

( السلسله الصحيحه )

„Azok a dolgok, amelyek leginkább elősegítik a Paradicsomba jutást, a takwa és a jó viselkedés. És azok a dolgok, amelyek leginkább elősegítik a Pokolba jutást, a száj és a nemi szervek.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi, ibn Madzsah és Ahmad. Lásd Szilszilat al-Szahiha, #977)

A negyedik tényező: az engedelmesség Allahnak, az Áldottnak és Magasztosnak, és az Ő küldöttének (Allah dicsérete és békéje legyen vele)

Allah azt mondja a Koránban:

‹ و من يطع الله و رسوله يدخله جنات تجري من تحتها الانهار ومن يتول يعذبه عذابا أليما › ( الفتح:17 )

„Aki engedelmeskedik Allahnak és a Küldöttének, azt Ő kertekbe fogja engedni, amelyek alatt folyók folynak, és aki elfordul, azt Ő fájdalmas gyötrelemmel fogja megbüntetni.”

(Korán, 48:17)

Al-Bukhari a Szahih-ban feljegyzi, hogy Abu Huraira arról számolt be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

عن أبي هريرة قال قال رسول الله صلى الله عليه وسلم كل أمتي يدخلون الجنة إلا من أبى . قيل ومن يأبى ؟ قال من أطاعني دخل الجنة ومن عصاني فقد أبى.

( رواه البخاري )

„Az én népemből mindenki be fog lépni a Paradicsomba, kivéve az, aki elutasítja.” „Ki utasítja azt el, Allah Küldötte?” – kérdezték a Társai. Azt felelte: „Aki engedelmeskedik nekem, az a Paradicsomba fog lépni. Aki nem engedelmeskedik nekem, az elutasította.”[24]

(Fath al-Bari, 13. kötet, 249. oldal)

Az ötödik tényező: részt venni a dzsihádban Allah Szaváért

A dzsihadnak Allah útján egyik jelentése az is, hogy valaki Allahért harcol életével és vagyonával. Allah azt mondja:

( التوبة: 111 )

„Bizony, Allah megvette a hívőktől az életüket és a vagyonukat, hogy cserébe a Paradicsom az övék legyen. Harcolnak Allah útján, ölnek és megöletnek. Ígéret ez, amely köti Őt, a Tórában, az Evangéliumban és a Koránban.”

(Korán, 9:111)

Egy másik Korán-ája szerint:

‹ يا أيها الذين ءامنوا هل أدلكم على تجارة تنجيكم من عذاب أليم تؤمنون بالله و رسوله و تجاهدون في سبيل الله بأموالكم و أنفسكم ذلكم خير لكم إن كنتم تعلمون يغفر لكم ذنوبكم و يدخلكم جنات تجري من تحتها الأنهار و مساكن طيبة في جنات عدن ذلك الفوز العظيم ›

( الصف:10-12 )

„Ti hívők! Vajon vezesselek-e benneteket olyan kereskedésre, ami megment majd a fájdalmas gyötrelemtől? Hisztek Allahban és a Küldöttben, és küzdötök Allah útján a vagyonotokkal és a személyetekkel: az jobb nektek, ha tudnátok! (Ha így tesztek) Ő megbocsátja a bűneiteket, és Kertekbe enged be, amelyek alatt folyók folynak, és kellemes lakhelyek az Éden kertjeiben, ez a legnagyobb siker.”

(Korán, 61:10-12)

A hatodik tényező: a bűnbánat

A bűnbánat eltörli az azt megelőző rossztetteket. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

التائب من الذنب كمن لا ذنب له . ( صحيح الجامع )

„Aki bűnét megbánja, az olyan, mint akinek nincs bűne.”

(Feljegyezte ibn Majah és mások, Szahih al-Dzsami #3008)

És Allah azt mondja a Koránban:

{ إلا من تاب وءامن وعمل صالحا فأولئك يدخلون الجنة و لا يظلمون شيئا} ( مريم:60 )

(Korán, 19:60)

A hetedik tényező: kitartónak és állhatatosnak lenni Allah vallásában

Egy Korán-ája azt mondja:

‹ إن الذين قالوا ربنا الله ثم استقاموا فلا خوف عليهم و لا هم يحزنون أولائك أصحاب الجنة خالدين فيها جزاء بما كانوا يعملون ›

( الأحقاف:13-14 )

„Bizony, akik azt mondják: A mi Urunk Allah, és állhatatosak lettek, azoknak nem kell félniük, és nem fognak szomorkodni. Ők azok, a Paradicsom lakói, örökké abban lakoznak, fizetségképpen azért, amit tettek.”

(Korán, 46:13-14)

Szufyan ibn Abdullah al-Thakafi arról számol be, hogy azt kérte a Prófétától (Allah dicsérete és békéje legyen vele):

„Ó, Allah Küldötte, mondj nekem valamit az Iszlámról, aminek köszönhetően már nem kell kérdeznem utánad senkitől semmit!” Ő pedig azt felelte: „Mond, hiszek Allahban, és utána legyél állhatatos.”

(Feljegyezte Muszlim)

عن سفيان بن عبد الله الثقفي قال قلت يا رسول الله قل لي في الإسلام قولا لا أسأل عنه أحدا بعدك- وفي رواية غيرك- قال قل آمنت بالله ثم استقم .

( رواه مسلم )

A nyolcadik tényező: a tudás keresése Allah megelégedéséért

A Szahih Muslim szerint Abu Huraira arról számolt be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من سلك طريقا يلتمس فيه علما سهل الله له به طريقا إلى الجنة وما اجتمع قوم في بيت من بيوت الله يتلون كتاب الله ويتدارسونه بينهم إلا نزلت عليهم السكينة وغشيتهم الرحمة وحفتهم الملائكة وذكرهم الله فيمن عنده ومن بطأ به عمله لم يسرع به نسبه . ( رواه مسلم )

„Aki a (vallásos) tudás keresésének útján jár, annak az útját Allah könnyűvé teszi. Ha az emberek összegyűlnek Allah házaiban, Allah Könyvét olvasva és azt tanulmányozva, nyugalom ereszkedik rájuk, és kegyelem borítja el őket, angyalok veszik őket körül, és Allah megemlíti őket a mennyekben levőknek. Akit a tettei lelassítanak, azt a származása nem fogja felgyorsítani.”[25]

A kilencedik tényező: mecsetek építése

A Sahih al-Bukhari szerint Uthman ibn Affan azt mondta, hogy hallotta, amint Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta:

من بنى مسجدا يبتغى به وجه الله بنى الله له مثله في الجنة .

‌( رواه البخارى )

„Aki épít egy mecsetet, Allah arcára vágyva[26], annak Allah hasonlót fog építeni a Paradicsomban.”

A tizedik tényező: jó jellem

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

أنا زعيم ببيت في ربض الجنة لمن ترك المراء وإن كان محقا وببيت في وسط الجنة لمن ترك الكذب وإن كان مازحا وببيت في أعلى الجنة لمن حسن خلقه. ( صحيح الجامع )

„Házat ígérek (kérek Allahtól) a Paradicsom külső helyén annak, aki felhagy a vitatkozással, még akkor is, ha igaza volt. És házat ígérek a Paradicsom közepén annak, aki nem hazudik, még tréfából sem. És házat ígérek a Paradicsom legmagasabb helyén annak, akinek jó a jelleme.”

(Feljegyezte Abu Dawud és al-Tabarani. Szahih al-Dzsami #1464)

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt is mondta:

( السلسله الصحيحه )

(Feljegyezte al-Tirmidhi, ibn Madzsah és Ahmad. Lásd Szilszilat al-Szahiha, #977)

A jó jellem számos tettben nyilvánul meg. Azonban a Próféta felesége, Aisa megfelelően összefoglalta, amikor a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) jelleméről kérdezték őt. Azt válaszolta:

سئلت عائشه رضى الله عنها عن خلق الرسول صلى الله عليه وسلم فقالت كان خلقه القران.

„A jelleme (viselkedése) maga volt a Korán.”

(Feljegyezte Muszlim, Ahmad és mások)

A Küldött (Allah dicsérete és békéje legyen vele) az a példa, amelyet követnünk kell. Egyik jellemzője, amelyet Allah is dicsér a Koránban, a nemes jellem. Allah azt mondja:

( القلم:4 ) ‹ و إنك لعلى خلق عظيم›

„És te bizony, nemes jellemmel bírsz.”

(Korán, 68:4)

Ha tanulmányozzuk Allah Könyvét, a szunnát és a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) életét, és a Társainak életét is, akkor megtanulhatjuk, hogy mi az a „jó viselkedés”, és hogy hogyan juthatunk magunk is a birtokába. Az egyik legjobb könyv erről a témáról angolul Muhammad Jameel Zeeno Al-Samail al-Muhammadiyah – válogatás című műve.

A tizenegyedik tényező: felhagyás a vitával és veszekedéssel

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

(Feljegyezte Abu Dawud és al-Tabarani. Szahih al-Dzsami #1464)

A tizenkettedik tényező: nem hazudni, még tréfából sem

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

أنا زعيم ببيت في ربض الجنة لمن ترك المراء وإن كان محقا وببيت في وسط الجنة لمن ترك الكذب وإن كان مازحا وببيت في أعلى الجنة لمن حسن خلقه.

( صحيح الجامع )

(Feljegyezte Abu Dawud és al-Tabarani. Szahih al-Dzsami #1464)

A tizenharmadik tényező: ha valaki mindig megtisztálkodik, ha a wudúját megtörte, és imára hívás után két rakát imádkozik

Al-Tirmidhi, al-Hakim és ibn Khuzaima Abdullah ibn Buraidától jegyezték fel ezt a hadíszt, aki apjától hallotta:

اصبح رسول الله صلى الله عليه وسلم يومًا فدعا بلالاً فقال : يا بلال بما سبقتنى الى الجنه ؟ اننى دخلت البارحه الجنه فسمعت خشخشتك أما مى ؟ فقال بلال يا رسول الله ما اذنت قط الا صليت ركعتين و لا اصابنى حد ث قط الا توضأ ت عنده . فقال رسول الله صلى الله عليه وسلم ” بهذا” .

( صحيح الترغيب و الترهيب )

Egy reggel a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) Bilált hívta, és azt mondta neki: „Ó, Bilál, minek köszönhetően előztél meg engem a Paradicsomban? Múlt éjjel a Paradicsomban jártam, és hallottam a lépteidet magam előtt”. Bilál azt felelte: „Ó, Allah Küldötte, sosem végeztem úgy imára hívást, hogy két rakát ne imádkoztam volna, és sosem érvénytelenítettem úgy a wudút, hogy ne végeztem volna rituális mosdást rögtön utána”. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt felelte: „Ezért van hát.”

(Szahih al-Targheeb wa al-Tarheeb, #194)

A tizennegyededik tényező: az út a mecsetbe a közös imára, és hazafelé

Muszlim, al-Bukhari és mások jegyezték fel, Abu Hurairától, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من غدا الى المسجد أ و راح اعدّ الله له في ا لجنه نزلاً كلما غدا أ و راح

( رواه البخارى و مسلم )

„Aki a mecsetbe megy, vagy visszajön onnan, annak Allah üdvözlő hajlékot készít a Paradicsomban minden alkalommal, amikor jön vagy megy.”

Al-Nawawi szerint az „üdvöző hajlék” alatt azt kell érteni, amit a vendégnek készítenek, amikor érkezése küszöbön áll.

A tizenötödik tényező: több leborulást végezni (többet imádkozni)

A Szahih Muszlim hadíszai között olvashatjuk, hogy Rabiah ibn Kaab al-Aszlami a Prófétával (Allah dicsérete és békéje legyen vele) volt, és vizet hozott neki, és a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta neki: „Kérj tőlem (amit akarsz)”. Rabiah azt mondta: „Azt kérem, hogy veled lehessek a Paradicsomban”. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) megkérdezte, hogy nem akar-e valami mást is, de ő kitartott amellett, hogy ezt akarja, mire a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta neki:

„Akkor segíts nekem a saját érdekedben azzal, hogy sokat borulsz le.”

A tizenhatodik tényező: a megfelelően elvégzett és Allah által elfogadott Zarándoklat

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من حج لله فلم يرفث ولم يفسق رجع كيوم ولدته أمه . ( رواه البخارى)

„Ha valaki elvégzi a Zarándoklatot, és közben nem beszél csúnyán és nem követ el bűnt, az úgy fog visszatérni, mint azon a napon, amikor az anyja megszülte.”

(Feljegyezte al-Bukhari)

És Allah Küldötte azt is mondta:

الحج المبرور ليس له جزاء إلا الجنة . ( صحيح الجامع )

„A megfelelően végrehajtott és elfogadott Zarándoklat jutalma nem más, mint a Paradicsom.”

(Feljegyezte Ahmad és al-Tabarani, Szahih al-Dzsami #3170)

A tizenhetedik tényező: a Szék ája (Ájat al-Kurszi, Korán, 2:255) olvasása minden kötelező ima után

Abu Umamah al-Bahili (Allah legyen vele elégedett) arról számol be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من قرأ آية الكرسي دبر كل صلاة مكتوبة لم يمنعه من دخول الجنة إلا أن يموت . ( السلسله الصحيحه )

„Ha valaki a Szék áját olvassa minden kötelező ima után, közte és a Paradicsom között nem lesz más elválasztó, csak a halál.”

(Feljegyezte al-Naszai, ibn al-Szuni és mások. Al-Szilszilat al-Szahiha #972)

Vannak más szavai is az Allahra való emlékezésnek, amelyeket ha valaki szilárd hittel mond, be fog lépni a Paradicsomba. Például a Szahih al-Bukhari feljegyzése szerint Sadad ibn Ausz (Allah legyen vele elégedett) arról számolt be, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Úgy a legjobb Allah bocsánatát kérni, ha valaki azt mondja: Allahuma anta rabbi la illaha illa anta. Anta khalaktani wa ana abduka, wa ana ala ahdika wa wadika ma asztatatu. Audhu bika min sarri ma szanatu, abou laka bini’matika alaiya, wa abou laka bidhanbi faghfirli fa innahu la jaghfiru al-dhunuba illa anta. (Ó, Allah, Te vagy az Uram, nincs más isten, csak Te. Te teremtettél, és én a szolgád vagyok. A tőlem telhető legjobban igyekszem betartani az egyezséget és a Neked tett ígéretet. Nálad veszek menedéket a rossztól, amit tettem. Elismerem az összes áldást, amit tőled kaptam, és Neked vallom meg az összes bűnömet. Könyörgök, hogy bocsásd meg a bűneimet, mert senki meg nem bocsáthatja őket, csak Te.) Aki ezt mondja reggel, hittel és bizonyossággal, és még az este előtt meghal, az a Paradicsom népe közül való. És aki ezt mondja este, hittel és bizonyossággal, és még a reggel előtt meghal, az a Paradicsom népe közül való.”

A tizennyolcadik tényező: a nap és az éjszaka során 12 raka szorgalmi imát imádkozni Allah megelégedéséért

Umm Habibah (Allah legyen vele elégedett) arról számol be, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

عن أم حبيبة قالت قال رسول الله صلى الله عليه وسلم من صلى في يوم وليلة اثنتي عشرة ركعة بني له بيت في الجنة أربعا قبل الظهر وركعتين بعدها وركعتين بعد المغرب وركعتين بعد العشاء وركعتين قبل صلاة الفجر . رواه الترمذي . وفي رواية لمسلم أنها قالت سمعت رسول الله صلى الله عليه وسلم يقول ما من عبد مسلم يصلي لله كل يوم ثنتي عشرة ركعة تطوعا غير فريضة إلا بنى الله له بيتا في الجنة أو إلا بني له بيت في الجنة .

„Aki tizenkét (szorgalmi) rakát imádkozik a nap és az éjszaka során, annak házat építenek a Paradicsomban. (ezek:) négy raka a déli ima előtt és kettő utána, két raka a naplementi ima után, két raka az esti ima után, és kettő a reggeli előtt.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi. Szahih al-Dzsami #6362)

A tizenkilencedik tényező: köszöntés, enni adni másoknak, ápolni a rokoni kötelékeket és imádkozni éjszaka

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

يا أيها الناس أفشوا السلام وأطعموا الطعام وصلوا الأرحام وصلوا بالليل والناس نيام تدخلوا الجنة بسلام .( صحيح ا لجامع)

„Ó, emberek! Köszöntsétek egymást, adjatok enni másoknak, erősítsétek meg a rokoni kötelékeket és imádkozzatok éjszaka, amikor mások alszanak, és ha mindezt megteszitek, békében léphettek a Paradicsomba.”

(Feljegyezte ibn Majah és mások. Szahih Sunan Ibn Majah #1097)

A huszadik tényező: őszinte beszéd, az ígéret betartása, a bizalom megtartása, erényesség, a tekintet lesütése és a kéz féken tartása

Ubadah ibn al-Szamit (Allah legyen vele elégedett) arról számolt be, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

اضمنوا لي ستا من أنفسكم أضمن لكم الجنة اصدقوا إذا حدثتم وأوفوا إذا وعدتم وأدوا إذا ائتمنتم واحفظوا فروجكم وغضوا أبصاركم وكفوا أيديكم .

( ا لسلسله الصحيحه )

„Ígérj meg nekem hat dolgot magaddal kapcsolatban, és én megígérem neked a Paradicsomot. Ha beszélsz, ne hazudj. Tartsd meg az ígéreteidet. Ne élj vissza a bizalommal. Őrizd a szemérmedet (légy erényes), süsd le a tekintetedet és tartsd féken a kezeidet.”

(Feljegyezte ibn Khuzaimah, ibn Hibban, al-Hakim és mások. Al-Albani szerint haszan. Szilszilat al-Szahihah, #1470)

A huszonegyedik tényező: kifejezetten nőkre vonatkozik, a napi öt ima megtartása, böjt Ramadán hónapjában, erényesség és engedelmesség a férjnek

Ibn Hibban jegyezte fel Szahih hadíszai között Abu Hurairától, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إذا صلت المرأة خمسها وصامت شهرها وحصنت فرجها وأطاعت زوجها قيل لها ادخلي الجنة من أي أبواب الجنة شئت .

(صحيح ا لجامع )

„Ha egy nő megtartja a napi öt imát, böjtöl (Ramadán) hónapjában, őrzi az erényét és engedelmeskedik a férjének, akkor azt mondják majd neki: Lépj a Paradicsomba azon a kapun keresztül, amelyiken csak akarsz.”

(Szahih al-Dzsami, #660)

A huszonkettedik tényező: három leánygyermek vagy nőtestvér felnevelése és támogatása

Abu Jala jegyezte fel a Musznad-ban Anasztól (Allah legyen vele elégedett), hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

من كن له ثلاث بنات أو ثلاث أخوات فاتقى الله وأقام عليهن كان معي في الجنة هكذا و أومأ با لسبابة والوسطى. ( صحيح)

„Akinek van három leánya vagy három leánytestvére, féli Allahot, és eltartja őket, az így lesz velem a Paradicsomban” – s felemelte (egyik kezének) mutató- és középső ujját.

(Szilszilat al-Ahadísz al-Szahihah #295)

A Szahih Muszlimban a következő hadíszt olvashatjuk (ez al-Tirmidhi szövegezése):

عن أنس قال قال رسول الله صلى الله عليه وسلم من عال جاريتين حتى تبلغا جاء يوم القيامة أنا وهو هكذا وضم أصابعه .( رواه مسلم)

„Aki felnevel két leányt, amíg érettkorúak nem lesznek, az a Feltámadás Napján így fog velem együtt eljönni!”, s összezárta két (kéz)ujját. (Ez azt jelenti hogy a Próféta közelében lesz.)

A huszonharmadik tényező: türelmesnek lenni, és jutalmat várni Allahtól, ha valakinek meghalnak a gyermekei vagy szerettei

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

قال رسول الله صلى الله عليه وسلم لنسوة من الأنصار لا يموت لإحداكن ثلاثة من الولد فتحتسبه إلا دخلت الجنة . فقالت امرأة منهن أو اثنان يا رسول الله ؟ قال أو اثنان . (صحيح ا لجامع )

„Aki türelmes, és Allahtól várja jutalmát, ha három gyermeke meghal, az be fog lépni a Paradicsomba.” Egy asszony megkérdezte: „És ha kettő?” A Próféta azt felelte: „Akkor is.”

(Feljegyezte al-Naszai és ibn Hibban. Szahih al-Dzsami #5969)

Egy másik hadísz szerint:

ما من مسلمين يتوفى لهما ثلاثة من الولد لم يبلغوا الحنث إلا أدخلهما الله الجنة بفضل رحمته إياهم . ( صحيح الجامع )

„Ha egy muszlimnak meghal három gyermeke, mielőtt az érett kort elérték volna, akkor Allah beengedi kettőjüket (a két szülő) a Paradicsomba, (a gyermekek iránti) kegyelme folytán.”

(Feljegyezte Ahmad, al-Naszai és ibn Hibban. Szahih al-Dzsami, #5781)

Imám Ahmad jegyezte fel a Musznad-ban Abu Hurairától, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

إن الله تعالى يقول إذا أخذت كريمتي عبدي في الدنيا لم يكن له جزاء عندي إلا الجنة . ( صحيح الجامع )

„Allah, a Legmagasztosabb, azt mondja: A Paradicsom, és nem más lesz a jutalma annak a hívő szolgámnak, akitől elveszem a látását ezen a világon, és ő utána türelmes és jutalmát reméli.”(Szahih al-Dzsami #8139)

A huszonnegyedik tényező: egy árva támogatása

Imám al-Bukhari jegyezte fel Szahih hadíszai között Szahl ibn Szaadtól, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

قال رسول الله صلى الله عليه وسلم كافل اليتيم( له أو لغيره) أنا وهو كهاتين في الجنة وأشار با لسبابة والوسطى .

„Aki támogat egy árvát, az így lesz velem a Paradicsomban.”, és felmutatta mutató- és középső ujját.

A huszonötödik tényező: a betegek látogatása, vagy egy muszlim testvérünk meglátogatása

Abu Huraira (Allah legyen vele elégedett) arról számolt be, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

عن أبي هريرة رضي الله عنه قال: قال رسول الله صلى الله عليه وسلم من عاد مريضا أو زار أخا له في الله ناداه مناد بأن طبت وطاب ممشاك وتبوأت من الجنة منزلا .

(صحيح ا لجامع)

„Ha valaki meglátogat egy beteget, vagy meglátogatja muszlim testvérét Allah megelégedéséért, egy kiáltó így kiált: Áldott vagy te, és áldott a te utad. Lakhelyet vettél magadnak a Paradicsomban.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi és ibn Madzsah. Al-Albani szerint haszan. Szahih al-Dzsami #6387)

A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt is mondta:

إن المسلم إذا عاد أخاه المسلم لم يزل في مخرفة الجنة حتى يرجع .

(رواه مسلم)

„Aki meglátogat egy beteget, az addig lesz a Paradicsom gyümölcsöskertjében, amíg haza nem tér.”(Feljegyezte Muszlim)

A huszonhatodik tényező: két cselekedet rendszeres végrehajtása

Abdullah ibn Amr (Allah legyen vele elégedett) arról számolt be, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

خصلتان لا يحصيهما رجل مسلم إلا دخل الجنة وهما يسير ومن يعمل بهما قليل يسبح الله في دبر كل صلاة عشرا ويكبر عشرا ويحمد عشرا فذلك خمسون ومائة باللسان وألف وخمسمائة في الميزان وإذا أوى إلى فراشه سبح وحمد وكبر مائة فتلك مائة باللسان وألف في الميزان فرأيت رسول الله صلى الله عليه وسلم يعقدها بيده ؛ قالوا كيف هما يسير و من يعمل بهما قلبل؟ قال رسول الله صلىالله عليه وسلم يأتي أحدكم الشيطان وهو في الصلاة فيقول اذكر كذا وكذا حتى ينفك العبد لا يعقل ويأتيه وهو في مضجعه فلا يزال ينومه حتى ينام قال: فأيكم يعمل في اليوم ألفين وخمسمائة سيئة?. (صحيح الترغيب و الترهيب)

„Van két cselekedet vagy jellemző, amit ha egy muszlim szolga rendszeresen megtesz, be fog lépni a Paradicsomba. Könnyű cselekedetek ezek, és mégis csak kevesen teszik meg őket. Az első, ha valaki minden kötelező ima után Allahot dicsőíti tízszer (azt mondva, szubbhanallah), Allahnak ad hálát tízszer (azt mondva, alhamdulillah), és az Ő nagyságát magasztalja tízszer (azt mondva, Allahu akbar). Ez naponta százötven a nyelven, de ezerötszáz a mérlegen (amin a jótettek méretnek le)[27]. A második, ha valaki lefekvés előtt Allah nagyságát magasztalja harmincnégyszer (azt mondva, Allahu akbar), Allahot dicsőíti harmincháromszor (azt mondva, szubbhanallah), Allahnak ad hálát harmincháromszor (azt mondva, alhamdulillah). Ez naponta száz a nyelven, de ezer a mérlegen (amin a jótettek méretnek le).” És láttam, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) a kezén mutatta ezeket[28]. Az emberek pedig megkérdezték: „Ó, Allah Küldötte, hogy lehet, hogy ezek a tettek könnyűek, és mégis nagyon kevesen teszik meg őket?” Ő pedig azt felelte:

„A Sátán odamegy az emberhez, ahol aludni akar, és álmot küld rá, mielőtt még elmondhatná. És odajön hozzá az imája alatt is, és eszébe juttat valamit, mielőtt még elmondaná.”

(Feljegyezte Abu Dawud, al-Tirmidhi, aki szerint haszan szahih, al-Nasai és ibn Hibban a Szahih-ban. Lásd Szahih al-Targheeb #603)

A huszonhetedik tényező: elnéző viselkedés az adás-vételnél

Imám al-Bukhari jegyezte fel al-Tarikh al-Kabeer című könyvében, és al-Nasai és mások is, Uthman ibn Affantól, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

قال عثمان بن عفان قال رسول الله صلى الله عليه وسلم ادخل الله الجنة رجلا كان سهلا بائعا ومشتريا .(السلسله الصحيحه)

„Allah beengedi a Paradicsomba azt, aki bőkezű az adásnál és a vételnél.”

(Szilszilat al-Ahadísz al-Szahiha, #1181)

A huszonnyolcadik tényező: nagylelkűség az adósokkal szemben

Imám Muszlim jegyezte fel Szahih hadíszai között Hudhaifától, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Egy ember meghalt, és belépett a Paradicsomba. Azt mondták neki: „Mit csináltál, amíg éltél?” Aztán vagy maga emlékezett, vagy emlékeztették. Azt felelte: „Üzleteket kötöttem az emberekkel, és haladékot adtam az adósnak, és nem voltam szigorú a pénz elfogadásában vagy a fizetség követelésében. Ezekért a tettekért megbocsátottak neki.”

Imám Muszlim azt is feljegyezte Szahih hadíszai között Abu Hurairától, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

كان رجل يداين الناس فكان يقول لفتاه إذا أتيت معسرا فتجاوز عنه لعل الله أن يتجاوز عنا فلقي الله فتجاوز عنه . (رواه مسلم )

„Volt egy ember, aki kölcsönöket adott másoknak, és azt mondta a szolgájának: ’Ha adós jön hozzád, legyél vele elnéző, hogy Allah is elnéző legyen velünk’. És Allah elnézte a bűneit emiatt.”

A huszonkilencedik tényező: bizonyos jócselekedetek, ha ezeket egy muszlim egy napon belül végrehajtja, Allah kegyelmével a Paradicsomba vezetik őt

Imám Muszlim jegyezte fel Szahih hadíszai között Abu Hurairától, aki azt mondta, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) megkérdezte a Társait:

„Ki böjtöl ma közületek?” Abu Bakr azt felelte: én. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) megkérdezte: „És ki követte ma a temetési menetet?” Abu Bakr azt felelte: én. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) megkérdezte: „És ki adott ma enni egy szegénynek?” Abu Bakr azt felelte: én. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) megkérdezte: „És ki látogatott ma meg egy beteget?” Abu Bakr azt felelte: én. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) ekkor azt mondta:

„Ezek a tettek ha mind együtt megvannak egy emberben, az belép a Paradicsomba.”

عن أبي هريرة رضي الله عنه قال قال رسول الله صلى الله عليه وسلم من أصبح منكم اليوم صائما ؟ قال أبو بكر أنا قال فمن تبع منكم اليوم جنازة ؟ قال أبو بكر أنا . قال فمن أطعم منكم اليوم مسكينا ؟ قال أبو بكر أنا . قال فمن عاد منكم اليوم مريضا ؟ . قال أبو بكر أنا . فقال رسول الله صلى الله عليه وسلم ما اجتمعن في امرئ إلا دخل الجنة . ( رواه مسلم )

A harmincadik tényező: türelmesség azután, hogy az ember elvesztette a látás áldását

Abu Huraira (Allah legyen vele elégedett) arról számolt be, hogy a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

يقول الله تعالى من أذهبت حبيبتيه فصبر واحتسب لم أرض له ثوابا دون الجنة . ( صحيح الجامع )

„Allah, a Legmagasztosabb azt mondta: ’Ha valakitől elvetetik a látása, és ő türelmes marad és jutalmát reméli, akkor annak számára én nem elégszem meg más jutalommal, mint a Paradicsommal.”

(Feljegyezte al-Tirmidhi. Szahih al-Dzsami #814)

[1] Szahih: erős hadísz. Haszan: jó hadísz. Mindkettő hiteles.

[2] Az az angyal, amelyik az ember rossztetteit jegyzi fel.

[3] Allah nagylelkűségéből és kegyelméből következik, hogy a jótetteket (legalább) tízszeresen jutalmazza, a rosszakat pedig csak egyszeresen bünteti

[4] Itt a „nép” kifejezést vallási értelemben kell érteni, vagyis minden olyan ember, aki a Prófétát (Allah dicsérete és békéje legyen vele) szereti, vagyis neki engedelmeskedik, és igyekszik a Szunnáját betartani.

[5] Ezzel a feljegyzéssel kapcsolatban lásd al-Amaut lábjegyzetét Ahmad ibn Hanbal könyvéhez, Musznad Ahmad, 6. kötet, 187. oldal

[6] Lásd például a Riyadh us-Saliheen (Az igazak kertjei) című könyvet Imám al-Nawawi tollából, vagy ibn Kudama al-Makdiszi Mukhtaszar Minhadzs al-Kaszidín című művét.

[7] Az Utolsó Nap egyik nagy jele az lesz, hogy a Nap nyugaton fog felkelni.

[8] Ezt a példát egy kis változtatással a Mukhtaszar Minhadzs al-Kaszidín 267. oldaláról vettük.

[9] Olyan hadísz, amelyben a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) Allah szavait idézi, bár ezek nincsenek benne a Koránban.

[10] Ezt a hadíszt semmiképpen nem szabad úgy félreértelmezni, hogy ha az ember jót gondol Allahról, akkor azt csinál, amit akar!

[11] Ahmad ibn Hajr (773-852 AH) az egyik legnagyobb hadísztudós az Iszlám történetében. Talán legismertebb műve a Szahih al-Bukhari magyarázata, amelynek címe Fath al-Bari.

[12] Például nagy hidegben, ha nincs meleg víz.

[13] Arafa napja: a zarándoklati hónap (a muzulmán év 12. hónapja) kilencedik napja

[14] Ásura napja: a muzulmán év első hónapjának (Muharram) tizedik napja

[15] Ezeket a fohászokat arabul kell mondani. Ez így hangzik: Wa ana ashhad an la ilaha illa-llah wahdahu la shareek lah. Wa anna Muhammadanr abduhu wa Raszulahu. Radhitu billahi rabban wa bi-Muhammadr rasulan wa bi-l-Islam dínan.

[16] Ez a fohász így hangzik arabul: La illaha illa-llah wahdahu la sharík lahu. Lahu al-mulk wa lahu al-hamd. Wa huwa ala kulli sha’in kadír.

[17] Arabul: Alhamdulillah aladhí atamani hadha al-taam wa razakníhi min ghair haul minní wa la kuwah.

[18] Arabul: Alhamdulillah aladhi kaszáni hadha wa razaknihi min ghair haul minni wa la kuwah.

[19] Vagyis hogy Allah Szava, a la illaha ill’Allah, az egyistenhit tanúsítása legyen a legfontosabb

[20] A Kába szentély meglátogatása, körbejárása, a Szafa és Marva közötti haladás, és a haj levágása vagy megrövidítése befejezésül. Lehet a hadzs előtt, után, vagy külön, az év bármely időszakában.

[21] A társítás: az istenszolgálat valamely formájának – mint a leborulás, a fohász vagy az esküvés – Allahon kívül máshoz való elfordítása.

[22] Társító: az az ember, aki Allahon kívül más felé fordítja az istenszolgálat valamely formáját, mint a fohászt, az imát vagy az esküvést.

[23] Allah csak azt a cselekedetet fogadja el tőlünk, amit őszintén és tisztán csak Érte teszünk, és a Próféta r tanításával összhangban van. A vallási újítás (Bidah) érvényteleníti a cselekedetet, még akkor is, ha az újítás jó szándékból fakad.

[24] Ez a hadísz is felhívja a figyelmet a szunna fontosságára. És nem elég azt mondani, hogy szeretjük a Szunnát, de tettekkel is kell ezt bizonyítani.

[25] A hadísz utolsó mondata azt jelenti, hogy az ember cselekedetei a fontosak, és nem a származása. Ha valaki rosszat tesz, azon semmiféle nemes származás nem fog segíteni.

[26] A Paradicsomban a legnagyobb jutalom és öröm a hívők számára, Allah Arcának megtekintése lesz.

[27] Mivel Allah minden jótettet (legalább) tízszeresen jutalmaz.

[28] Ezt az ima befejezése után az ujjakon számolva szunna elvégezni.

الطريق إلى الجنه

Letöltés PDF formátumban

Előszó

Első rész: Hogyan tarthatok bűnbánatot?

Bevezető

Az őszinte bűnbánat kötelező

A bűnbánat előfeltételei

Őszinte bűnbánat Allah előtt

Ami segíthet a bűnbánatban és abban, hogy megmaradjunk a bűnbánat útján

Allah kegyelme végtelen és mindent átfogó

A bűnbánatból származó előnyök

A bűnök és az engedetlenség káros hatása

Hogyan tarthatok bűnbánatot?

Cselekedetek, amelyek eltörlik a bűnöket

Második rész: A Paradicsomba lépést elősegítő harminc tényező, a Korán és erős hadíszok alapján

Bevezető

Harminc tényező, ami elősegíti, hogy az ember a Paradicsomba léphessen

Az első és a második tényező: a hit és a jótettek

A harmadik tényező: takwa (Istenfélelem)

A negyedik tényező: az engedelmesség Allahnak, az Áldottnak és Magasztosnak, és az Ő küldöttének (Allah dicsérete és békéje legyen vele)

Az ötödik tényező: részt venni a dzsihádban Allah Szaváért

A hatodik tényező: a bűnbánat

A hetedik tényező: kitartónak és állhatatosnak lenni Allah vallásában

A nyolcadik tényező: a tudás keresése Allah megelégedéséért

A kilencedik tényező: mecsetek építése

A tizedik tényező: jó jellem

A tizenegyedik tényező: felhagyás a vitával és veszekedéssel

A tizenkettedik tényező: nem hazudni, még tréfából sem

A tizenharmadik tényező: ha valaki mindig megtisztálkodik, ha a wudúját megtörte, és imára hívás után két rakát imádkozik

A tizennegyededik tényező: az út a mecsetbe a közös imára, és hazafelé

A tizenötödik tényező: több leborulást végezni (többet imádkozni)

A tizenhatodik tényező: a megfelelően elvégzett és Allah által elfogadott Zarándoklat

A tizenhetedik tényező: a Szék ája (Ájat al-Kurszi, Korán, 2:255) olvasása minden kötelező ima után

A tizennyolcadik tényező: a nap és az éjszaka során 12 raka szorgalmi imát imádkozni Allah megelégedéséért

A tizenkilencedik tényező: köszöntés, enni adni másoknak, ápolni a rokoni kötelékeket és imádkozni éjszaka

A huszadik tényező: őszinte beszéd, az ígéret betartása, a bizalom megtartása, erényesség, a tekintet lesütése és a kéz féken tartása

A huszonegyedik tényező: kifejezetten nőkre vonatkozik, a napi öt ima megtartása, böjt Ramadán hónapjában, erényesség és engedelmesség a férjnek

A huszonkettedik tényező: három leánygyermek vagy nőtestvér felnevelése és támogatása

A huszonharmadik tényező: türelmesnek lenni, és jutalmat várni Allahtól, ha valakinek meghalnak a gyermekei vagy szerettei

A huszonnegyedik tényező: egy árva támogatása

A huszonötödik tényező: a betegek látogatása, vagy egy muszlim testvérünk meglátogatása

A huszonhatodik tényező: két cselekedet rendszeres végrehajtása

A huszonhetedik tényező: elnéző viselkedés az adás-vételnél

A huszonnyolcadik tényező: nagylelkűség az adósokkal szemben

A huszonkilencedik tényező: bizonyos jócselekedetek, ha ezeket egy muszlim egy napon belül végrehajtja, Allah kegyelmével a Paradicsomba vezetik őt

A harmincadik tényező: türelmesség azután, hogy az ember elvesztette a látás áldását

Hiteles információk az Iszlámról