Összeállította:

Karasszon Attila

Döntvénye

Ramadán havának böjtölése az Iszlám vallás egyik alappillére, és előírása. [Ó ti, akik hívők lettetek, előírattatott nektek a böjt, mint ahogy előírattatott azok számára, akik előttetek éltek, azért, hogy óvakodjatok]. [Ramadán hava, amelyben leküldetett a Korán vezérletként az emberek számára, és világos bizonyítékaként a Vezérletnek és a Különbségtevésnek. Tehát aki jelen van közületek e hónapban, böjtölje azt]. Ibn ^cUmar-tól: Allāh Küldötte mondta: “Az Iszlám öt dologra építtetett: a ’nincs más Isten, csak Allāh, és Mohammed Allāh küldötte’ tanúsítására; az imádkozás elvégzésére; a zaká kiadására; a Házhoz való zarándoklatra; és a Ramadān böjtölésére”. Az Iszlám nemzet egyetértett abban, hogy a Ramadān böjtölése kötelező, és az Iszlám vallás egyik alappillére, amely a vallásból vétetett. Ennek tagadója hitetlen, és az Iszlám vallás elhagyója.

Előnye

Abú Hurejra mondta: Allāh Küldötte így szólt: “Aki böjtölte a Ramadānt, hittel és teljes egészében, annak megbocsáttatnak azon bűnei, amit elkövetett”. Úgyszintén Abú Hurejrától: Allāh Küldötte így szólt: “a hatalmas és fenséges Allāh mondta: ’az ember minden tette őt illeti, kivéve a böjtöt, ugyanis az engem illet, és én jutalmazok érte. A böjt oltalom, ezért ha valamelyikkőtök böjtnapot tart, akkor ne legyen sem trágár, sem esztelen, se ne kiabáljon (veszekedjen). Ezért ha őt valaki szidja, vagy megtámadja, akkor mondja azt: én böjtölök – kétszer -. És esküszöm arra, akinek Mohammed lelke a kezében van, hogy bizony a böjtölő szájszaga a feltámadás napján kellemesebb lesz Allāhnak, mint a mósusz illata. És a böjtölőnek két öröme van, ami boldogságot okoz számára: amikor eszik, örül az ételének; és amikor találkozni fog az Urával, örülni fog a böjtjének.’” Szehl ibn Sza^cd-tól: A Próféta mondta: “Bizony a Kertben van egy kapu, úgy nevezik: ar-Rajján (itallal jóllakott). Ezen át lépnek be a feltámadás napján, mások rajtuk kívül nem léphetnek be. Az fogják kérdezni: – hol vannak a böjtölők? Erre ők felállnak, és rajtuk kívül más nem lép be. Amikor beléptek, bezárattatik, és senki nem léphet be rajta keresztül”.

Ramadán havának kötelező volta a Hold megjelenése által

Abú Hurejrától: Allāh Küldötte így szólt: “Böjtöljetek, ha meglátjátok, és törjétek meg a böjtöt, ha meglátjátok. Ám ha a felhő bizonytalanná teszi számotokra a hónapot, akkor tegyétek azt harminc napossá!”

Mivel válik bizonyossá a hónap?

A Ramadān hónap az első negyed holdsarlójának látványával válik bizonyossá, akár egyetlen hiteles személy által is; vagy a Sa^cbán hónap harminc napra való kiteljesítésével, ha a holdsarló felhős égbolt, vagy valami más okból kifolyólag nem látható. Ami viszont Sawwál havát illeti, az csak két tanú tanúzásával válhat bizonyossá. Fontos: aki egyedül látta a holdsarlót, az nem böjtölhet addig, amíg az emberek nem böjtölnek, és nem is törheti meg a böjtöt addig, amíg az emberek meg nem törik.

Kire nézve kötelező?

A vallástudósok megegyeztek azt illetően, hogy a böjt az állandó lakhelyén tartózkodó egészséges érett értelmes muszlimra nézve kötelező. A nő számára előírt, hogy tiszta legyen a menstruációtól és a gyermekágyi vérzéstől. Ám a beteg, és az utazó megteheti, hogy böjtöl, ugyanis az evés számukra engedmény, ezért ha a határozat szerint cselekszenek, az jobb.

Melyik jobb: az evés, vagy a böjt?

Ha a beteg, és az utazó nem lel nehézséget a böjtben, akkor a böjt jobb. Ám ha nehézséget találnak, akkor az evés a jobb. Viszont a böjt a menstruáló nőre, és a gyermekágyi vérzésben lévőre nézve nem kötelező. Ám ha mégis böjtölnek, az nem fogadtatik el tőlük, ugyanis a böjt egyik feltétele a menstruációtól, és a gyermekágyi vérzéstől való mentesség. Azonban ezeket a napokat be kell pótolniuk.

Mi kötelező az idősre, és az olyan betegre nézve, akinek gyógyulása nem remélhető?

Aki képtelen böjtölni öregségből, vagy hasonló okból kifolyólag, az egyen, és etessen minden napért cserébe egy szegényt, ugyanis Allāh így szólt: [és azokra nézve, akik nem képesek, egy szegény élelme legyen a megváltás]. ^cAtā’ azt mondta, hogy hallotta Ibn ^cAbbászt ezt az áját recitálni, majd azt mondani: “Ez nem eltörölt. Ezek az öreg férfi és nő, akik nem képesek böjtölni, ezért minden nap helyett, egy etessenek szegényt”.

A terhes és a szoptató nő

A terhes és a szoptató nő, ha nem bírják a böjtöt, vagy féltik a gyermekeiket, akkor megtehetik, hogy esznek, és csak megváltást kell adniuk, ám a napokat nem kell pótolniuk.

A kötelező ételmennyiség

Anasz ibn Máliktól, “hogy ő az egyik év folyamán gyengévé vált a böjtre, ezért készített egy nagy mély tálnyi hússzaftba áztatott kenyeret, majd meghívott harminc szegényt, és jóllakatta őket”.

A böjt pillérei

1. A szándék. Ugyanis Allāh azt mondta: [És másra nem utasíttattak, csupán arra, hogy imádják Allāhot hűen a vallásban, hanífokként], és Allāh Küldötte r, pedig azt: “A tettek mértékadója csupán a szándék, és minden embernek csakis a szándéka szerint”. A szándék, minden éjjel hajnalhasadás előtt kell, meglegyen.

2. A böjtöt megtörő dolgoktól való tartózkodás hajnalhasadástól naplementéig.

A böjtmegtörés

Amivel a böjtölő megtöri a böjtjét, az hat dolog:

1-2. A szándékos evés és ivás. De ha elfeledve a böjtöt eszik vagy iszik, akkor nem kell bepótolnia, sem jóvátételt nem kell tennie. Abú Hurejrától, hogy a Próféta így szólt: “Amelyik böjtölő elfelejtette, és evett vagy ivott, az folytassa a böjtjét, ugyanis Allāh volt az, aki megetette és megitatta”.

3. A szándékos hányás. Ám ha önkéntelenül hányt, akkor nem kell bepótolnia e napját.

4-5. A menstruáció és a gyermekágyi vérzés, még ha a nappal utolsó pillanatában is kezdődik, ugyanis a vallástudósok megegyeztek e felől.

6. A nemi élet, amely után kötelező a következő jóvátételt tenni:

– Rabszolga felszabadítása, ha nincs, akkor

– két egymást követő hónap végig-böjtölése, ha nem képes, akkor

– hatvan szegény étkeztetése.

A böjt illemei

A böjtölőnek ajánlott a böjtje során betartania a következő illemeket:

1. A hajnalhasadás előtti utolsó étkezés “szahúr”. Ez megvalósulhat akár egy korty vízzel is. Ajánlott késleltetni a szahúrt. Ám ha hallja az imárahívást “adzán”, és az étele vagy itala a kezében van, akkor megteheti, hogy eszik vagy iszik abból, amennyit csak akar.

2. Az oktalan és illetlen beszédtől való elállás, és a hasonló olyan dolgoktól, amelyek összeférhetetlenek a böjttel, mint a trágárság, kiabálás, esztelenség és a hazug beszéd “kawl az-zúr”, és az e szerint való cselekvést.

3. Még több jó teljesítése, és a Korán tanulása.

4. A böjtmegtörés siettetése.

5. A böjtöt, amennyiben képes, a következőkkel törje meg, még az imádkozás előtt: érett friss datolyával, ha nincs, akkor aszalt datolyával, ha ez sincs, akkor pár korty vízzel.

6. A következő fohász elmondása a böjtmegtörés pillanatában: Ibn ^cUmartól, hogy Allāh Küldötte amikor megtörte a böjtjét, a következőt mondta: “Eltűnt a szomjúság, s benedvesedtek az erek, és biztossá vált a jutalom, ha Allāh úgy akarja”.

Ami megengedett a böjtölő számára

1. A fürdés hűsölés céljából.

2. A száj és az orr kiöblítése a víz mélyre felszívása nélkül.

3. A köpölyözés, kivéve, ha gyengeségtől félti magát.

4. A csók és az érintés annak számára, aki fegyelmezni tudja önmagát.

5. Dzsunubként (a nagy tisztátalanság állapota) ébredni.

6. A böjt “szihr”-ig való kitolása.

7. A “sziwák” (egy fadarab, amit fogtisztításra szolgál), a parfüm, a krém, a “kohl” (egy anyag, ami szemfestésre szolgál), a cseppek és az injekció. Ezen dolgok engedményének eredete, az alapmentesség. Ugyanis ha olyan dolgok lennének, amelyem tiltottak a böjtölő számára, akkor Allāh, és az ő küldötte elmondta volna ezt, mert [nem feledékeny a te Urad].

A szorgalmi böjt

Allāh Küldötte törekedett a következő napok böjtölésére:

1. Hat nap “Sawwál” havából. ^cAbdu-Llāh ibn ^cUmartól, hogy Allāh Küldötte azt mondta: “aki a Ramadánt böjtölte, majd ezt Sawwálból hat nappal követte, az olyan, mint az év végigböjtölése”.

2-3. Az “^cArafah” napjának böjtölése a nem zarándok számára, és az ^cÁsúrā’ és az előtte lévő nap böjtölése. Abú Katádah mondta: Allāh Küldötte megkérdeztetett az ^cArafah napjának böjtöléséről, és azt mondta: “Jóváteszi a múlt- és a jövő évet”. És megkérdeztetett az ^cÁsúrā’ böjtöléséről, és azt mondta: “Jóváteszi az elmúlt esztendőt”.

4. “Muharram” hava legtöbb napjának böjtölése. Abú Hurejrától, hogy Allāh Küldötte azt mondta: “a Ramadán után, a legjobb böjtölés Allāh tiltott havában a Muharramban. És az előírt imák utáni legjobb ima, az éjszakai ima”.

5. “Sa^cbán” hava legtöbb napjának böjtölése. ^cÁisától: Nem láttam Allāh Küldöttét r, hogy más hónapot végig böjtölt volna, kivéve a Ramadán havát. És nem láttam, hogy egy hónapban többet böjtölt volna, mint a Sa^cbán havában.

6. A hétfő és a csütörtök. A Próféta megkérdeztetett e felől, és azt mondta: “Bizony az imádók tettei megmutattatnak hétfőn és csütörtökön”.

7. Minden hónapból három nap. Ajánlott, hogy ezeket a holdhónap 13, 14 és 15. napján tegye.

8. Egy nap böjt, és egy nap étkezés. ^cAbdu-Llāh ibn ^cAmrtól, hogy a Próféta azt mondta: “Allāhnak a legszeretettebb böjt, Dávid böjtje. Ő egy napot böjtölt, és egyet megtört”.

9. Dzú-l-Hiddszah hónap tizedik napja. Hunejdah ibn Khālid, a feleségétől, aki a Próféta egyik feleségéről hagyományozta, hogy: “Allāh Küldötte böjtölni szokta a Dzú-l-Hiddzsah hónap kilencedik napját, a tizedik napját, minden hónapból három napot, és a hónapok első hétfőjét és csütörtökét”.

A böjt alól tiltott napok

1. A két ünnepnap: a Böjtmegtörés Napja, és az Áldozatbemutatás Napja ünnepei.

2. Az Áldozatbemutatás Napja ünnep utáni napok. ^cÁisától, és Ibn ^cUmartól, akik azt mondták: nem engedtetett meg az Áldozatbemutatás Napja ünnep utáni napok böjtölése, kivéve annak, aki nem tud áldozatot bemutatni.

3. A pénteki nap önmagában böjtölése.

4. A szombati nap önmagában böjtölése.

5. Sa^cbán hava második felének böjtölése annak, akinek a böjt nem szokása.

6. A kétség napja (Sa^cbán utolsó napja).

7. Az év végigböjtölése, még ha a tiltott napokat nem is böjtöli.

A nő böjttől való eltiltása, ha férje jelen van, kivéve a férj engedélyével

Abú Hurejra mondta: Allāh Küldötte így szólt: “Ne böjtöljön a nő, ha a férjura tanúja ennek, kivéve az ő engedelmével”.

Az i^ctikáf (visszavonulás)

A Ramadán utolsó tíz napja alatt a visszavonulás ajánlott szunna, a jót kívánván, és az Elrendelés Éjszakáját keresve. [Bizony mi küldtük le azt, az Elrendelés Éjszakáján. S honnan tudhatod, hogy mi az Elrendelés Éjszakája? Az Elrendelés Éjszakája jobb, mint ezer hónap. Újra és újra lejönnek benne az angyalok és a Lélek az Uruk engedelméből, minden utasítással. Békesség az a hajnal megjelentéig]. ^cÁisa mondta, hogy Allāh Küldötte a Ramadán utolsó tíz napjában a közvetlen szomszédságban szokott lenni. S azt mondta: “Tegyétek szabaddá az Elrendelés Éjszakáját, Ramadán utolsó tíz éjszakáján”. Úgyszintén tőle: Allāh Küldötte így szólt: “Tegyétek szabaddá az Elrendelés Éjszakáját, Ramadán utolsó tíz éjszakájának páratlan éjszakáján”. A Próféta ösztönözni szokott az imádkozására. Abú Hurejrától, hogy Allāh Küldötte így szolt: “Aki imádkozta az Elrendelés Éjszakáját hittel és teljes mértékben, annak megbocsáttatnak az elkövetett bűnei”. A visszavonulást csakis mecsetben lehet elvégezni. Előnyös a visszavonuló számára, hogy elfoglalja magát Allāh imádatával, mint az imádkozás, a recitálás, Allāh magasztalása és üdvözítése, megbocsátáskérés, a Próféta köszöntése és fohász érte, a tudás tanulása és sok más hasonló dolog. És nem szeretett, hogy olyan szóval és tettel foglalja el magát, amely nem érinti őt. Mint ahogy nem szeretett, hogy megtartóztassa magát a beszédtől, azt vélve, hogy ez azon dolgok közé tartozik, amelyek közelebb viszik őt a magasztos Allāhhoz. Megengedett számára, hogy elhagyja visszavonulási helyét, olyan fontos dolog miatt, amely elkerülhetetlen. Úgyszintén megengedett részére, a hajfésülés, a haj- és körömvágás, és a tisztálkodás. A visszavonulás érvényét veszti a fölösleges helyelhagyással, és a nemi élettel.

A böjtmegtörés „zaká”-ja

Döntvénye

A böjtmegtörés zakája (szegényeknek szánt adó) kötelező minden muszlim számára. Ibn ^cUmar mondta: Allāh Küldötte kötelezővé tette a böjtmegtörés zakáját. Egy egész szā^c-t (ez egy űrmérték, mely: négy marok, egy közepes termetű férfi két kezével; kb. 12dl) az aszalt datolyából, vagy egy egész szā^c-t az árpából, a szabad és a szolga, a férfi és a nő, a kicsi és a nagy muszlim után, és utasítást adott, hogy adják ezt ki, mielőtt az emberek elindulnak az (ünnepi) imára.

Bölcsessége

Ibn Abbász mondta: Allāh Küldötte kötelezővé tette a böjtmegtörés zakáját, tisztulásként a böjtölő számára az oktalan és trágár beszéd alól, és a szegények élelmezéseként. Nos aki kiadja ezt, az ima előtt, akkor az elfogadott zaká lesz. Ám aki az ima után adja ezt ki, akkor ez egy lesz az adományok közül.

Kire nézve kötelező?

Kötelező ez a szabad muszlimra nézve, kinek birtokában több élelemnek van, mint amennyi magának és családjának, egy napra és egy éjszakára elegendő. Ezt kötelező kiadnia maga- és azok után, akiknek ellátására rá van kényszerülve, mint a felesége, gyermekei és a szolgálói – amennyiben muszlimok. Ibn ^cUmar mondta: Allāh Küldötte megparancsolta a böjtmegtörés zakájának kiadását, a kicsi és a nagy, a szabad és a szolga után, akikről gondoskodtok.

Mértéke

A búzából minden személy után fél szā^c kötelező, vagy egy egész szā^c az aszalt datolyából, vagy a mazsolából, vagy az árpából, vagy az akit-ból (juhsajt), vagy másból, ami felér ezekkel, mint a rizs a kukorica, és minden egyéb, ami élelemnek számít. Viszont a vallástudósok nem engedélyezték az összeg kiadását, kivéve Abú Hanífát, ő ezt megengedte. Ám az ő véleményét megcáfolja az, hogy [s nem feledékeny a te Urad], így ha az összeg megfelelő lett volna, akkor Allāh és küldötte világossá tette volna számunkra. Ezért kötelességünk megállni a szövegek külső-leges értelmezésénél, változtatás és magyarázás nélkül.

Kiadásának ideje

Ibn ^cUmar mondta: Allāh Küldötte megparancsolta a böjtmegtörés zakáját, azt hogy adasson ki mielőtt az emberek, elindulnak az imára.

Megengedett ennek korábban kiadása is, odaadva annak, aki ezt elveszi a Böjtmegtörés Napja előtt egy, vagy két nappal: Náfi^c-tól, aki így szólt: Ibn ^cUmar oda szokta adni azoknak, akik elfogadják ezt. A Böjtmegtörés Napja előtt egy, vagy két nappal szokták kiadni.

De tilos ennek kiadását (vallási) indok nélkül késve megtenni.

Akit megillet

A böjtmegtörés zakája csakis a szegényeknek adható.