(Omra és haddzs)

2004/1424

 

Biszmilláhi ar-Rahmáni ar-Rahím

(Az Irgalmas és Könyörületes Isten nevében)

 

„Abu Huraira meséli: A Próféta  azt mondta: Aki a zarándoklatot egyedül Allahért végzi el, és nem él házaséletet a feleségével (a zarándoklat alatt), és semmilyen gaztettet nem visz végbe, és semmilyen bűnt nem követ el, az úgy tér vissza a zarándoklatról, mintha újjászületett volna.”

 

A zarándoklat az iszlám ötödik pillére.[1] Teljesítése minden felnőtt (pubertás utáni korban[2] lévő) muszlim férfinak és nőnek kötelező egyszer életében, de csak akkor, ha mentálisan[3], anyagilag és fizikailag[4] képes rá.

Mivel az út költséges és nehéz, illetve csak egyszer kötelező megtenni, a legtöbb muszlim csak egyszer (sokan még egyszer sem) teljesíti. Ez, mint az életben minden egyszer történő esemény, különleges jelentőséggel bír és a muszlimok hitéletében nem mindennapi eseménynek számít. A zarándoklat jelentőségteljes hangulatát tovább fokozza, hogy a zarándok tulajdonképpen Isten vendége, és ha fohászkodik valamiért, Allah teljesíti neki, ha megbocsátásért esedezik, megbocsátást nyer, tehát annak, akitől Isten zarándoklatát elfogadja, minden bűne megbocsáttatik, és olyan tisztán tér haza, mint a ma született csecsemő.[5]

A zarándoklat tulajdonképpen nem más, mint a Kábához és a hozzá közel eső helységekhez történő látogatásból álló hosszú imádság. A Kába tulajdonképpen már a Próféta küldetésének kezdete előtt is az egyistenhitre alapuló vallások zarándokhelye volt. Ám az ott élő arab törzsek ezt az idők során megváltoztatták. Mohamed próféta küldetésének kiteljesedése után az iszlám ismét vissza állította monoteista vallási zarándokhellyé. Tehát a zarándoklat nem csupán az iszlámból, hanem az iszlám előtti időkben (például Ábrahám prófétának (Béke legyen vele) kinyilatkoztatott monoteista vallásból származik).

Ezért, mint az élet különleges eseményére, a zarándoklatra is nagyon fontos jól felkészülni, megfelelően előkészülni.

Az egyik legfontosabb dolog a hittel történő számvetés, ugyanis az ember könnyen gondolhat, hihet, feltételezhet olyat, ami miatt az Egyedüli Isten, Allah előtt hitetlenné válhat. Egy az iszlám vallást rosszul követőnek (megszegőnek) pedig teljesen felesleges zarándoklatra mennie, hiszen értelemszerűen nem fogadtatik el tőle a zarándoklatot, ráadásul ez az egyetlen dolog, amit Allah senkinek sem bocsát meg.

Az iszlám hit megszegését jelenti például, ha valaki Isten mellé társakat állít, vagy, ha rajta kívül máshoz fohászkodik, illetve mindezt nem tartja hitetlenségnek. A hit megszegését jelenti az is, ha valaki nem hisz az isteni útmutatás, a prófétai tanítás, valamint az iszlám életmód és előírások[6] tökéletességében és helyességében, és úgy véli, hogy bármilyen emberek által létrehozott földi rendszerek jobbak lehetnek ezeknél. Ez a gondolat magában hordozza a zarándok, illetve az Istenhez visszatérő ember azon változását, illetve elhatározását is, mely szerint már a készülődéskor eltávolodik a elkövetett bűneitől, és hazatérése után mindent megtesz, hogy megőrizze a lelki tisztaságát, és hogy egyáltalában ne térjen vissza a régi bűneihez. Ugyancsak hitetlenséget jelent az iszlám bármely részében, tételében, törvényében[7] való kételkedés, az azoktól való elfordulás, valamint a muszlimok ellenségeinek muszlimok ellenében történő támogatása.

A zarándoklatra való felkészülés során a hívők megtisztítják szándékukat. A tettek ugyanis a szándékuk szerint ítéltetnek meg az iszlámban. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a zarándoklat csak és kizárólag Istenért, a neki való engedelmességért és senki másért, semmilyen más célból[8] nem végezhető el. Mindez összhangban áll a muszlim azon jellegzetességével, hogy az életében minden dolgot (aprót és nagyot) elsősorban Istenért, az Ő tetszésének elnyerése végett tesz. Ez pedig, tekintve, hogy az iszlám az élet minden területére kiterjed, és egyensúlyra, középútra int, azt eredményezi, hogy a muszlim ember az élet semmilyen területét nem fogja elhanyagolni.[9] A különlegesség mindebben az, hogy őszinte szándéka miatt az életében szinte mindent az isteni jutalom és az Isten segítő támogatásának biztos tudatában végez.[10]

Mindezek után szinte magától értetődő, hogy a zarándoklat feltételei közé tartozik a teljesítéséhez szükséges anyagi forrás tisztasága, vagyis hogy a pénz nem származhat semmilyen, az iszlám által tiltott forrásból[11] ugyanis az iszlámban a cél soha nem szentesíti az eszközt.

Hogy zarándoklatunk Istennél elfogadást nyerjen, és bűneinktől teljesen megtisztulhassunk szükséges, hogy emberi kapcsolatainkat, adósságainkat, tartozásainkat és más problémás ügyeinket indulásunk előtt elrendezzük, vagyonunk és ügyeink felől amennyiben nem térnénk vissza (út közben meghalnánk) végrendelkezzünk. Ésszerűen gondolkodva is belátható, hogy elengedhetetlenül szükséges mindez ahhoz, hogy képes legyek elszakadni az otthoni léttől, átlépni és fogékonynak lenni egy merőben más létformára, amely az egész zarándoklatot jellemzi. Vagyis, akit megsértettem kiengeszteljem, és megelőzzem azt, hogy zarándoklat alatt, illetve után kötelességeim elhanyagolása miatt, bárkit is magamra haragítsak. Ide tartozik az, hogy a muszlimok egymás közötti haragos viszonyaikat rendezzék, egymás hibáiért megbocsássanak és tiszta szívvel vegyenek búcsút egymástól. Mindez nem csak az egymástól elbúcsúzók hittestvériségének megerősödéséhez vezet, hanem az otthon maradókat is figyelmezteti, hogy rendezzék az esetleg megromlott hittestvéri kapcsolataikat és elintézetlen, lejárt tartozásaikat.

A felkészülés részét jelenti a zarándoklat szabályainak tanulmányozása és elsajátítása, hogy a zarándoklat kielégítő ismeretében keljek útra, mert ez összhangban áll a szellem szabadságával és a tudás fontosságával az iszlámban, azzal, hogy a jó szándékon túl nagyon fontos, hogy megfelelő tudás, kielégítő mennyiségű információ és értelem birtokában cselekedjek az élet minden területén.

Gyakorlatilag ezt segíti, segítheti az alábbi kis összefoglaló, amely figyelmes átolvasása, megtanulása segítség lehet azoknak, akik e nagy útra indulnak.

 

Omra

1. A zarándok szándéka, az Omra vagy a kötelezően előírt Haddzs elvégzése legyen, ne pedig kirándulás, városnézés.

1.1. Guszlt ajánlott végeznie a míkátnál a szándék kinyilvánításának helyénél, vagy otthon, vagy pedig útközben, de mindenképp a míkát előtt. Ekkor a következőket teszi:

1.1.1. Bajusz, köröm és szőrzet levágása, majd a test (és nem a ruha!) illatosítása.

1.1.2. Fehér és tiszta ihrám ruha felvétele. A ruhának két részből kell állnia: egy a két vállra terített, és egy a derék köré tekert anyagból. Tilos a férfiaknak bármilyen testre szabott ruhaneműt magukon hagyniuk. Ami pedig a nőket illeti, nos ők hidzsábban maradnak, de nem szabad nikábot és kesztyűt hordaniuk.

1.1.3. Majd ajánlott két meghajlást imádkoznia.

1.2. Majd amikor eléri azt a helyet, ahol szándékoznia kell az utazása célját (míkát), hangosan azt mondja: lebbéjka-Llahumma omra. Ha fél, hogy nem fogja tudni befejezni az omrát, akkor hozzáteheti: wa in hebeszení hábiszun, famahillí hajthu habasztaní.

1.3. Ezt követően Mekkába érkezésig Allahot magasztalja, dicséri és üdvözíti, és a következőt is mondja, amíg meg nem látja a Tilalmas Mecsetet: lebbéjka-Llahumma lebbéjk, lebbéjke lá seríke leke lebbéjk, inna-l-hamda wa-n-nimata laka wa-l-mulk, lá seríke lek.

2. Mekkába érkezés után a Tilalmas Mecsetbe megy. A jobb lábával lép be és közben azt mondja: biszmi-Lláhi wa-sszalátu wa-sszalámu alá raszúli-Lláh. Allahumma-gfirlí dzunúbí waftah lí abwába rahmatik. Aúdzu billáhi-ladzím, wa biwadzshihi-lkarím wa biszultánihi-lkadím min as-sajtánirradzsím, és elvégzi az Omrát a következőképpen:

2.1. A férfi a felső ruházatát a jobb válla alatt átveti a körbejárás kezdete előtt.

2.2. Körbejáráskor mind a hét kört bemosakodva kell megtennie.

2.3. A Fekete Kőhöz (vagy azzal egyvonalba) megy és – ha megteheti – meg kell csókolnia a követ, ha nem, akkor a kezével megérintheti, és azt megcsókolhatja, ha erre sem képes, akkor a jobb kezével kell mutatnia a kőre, és azt kell, mondja az első kör kezdeténél: biszmi-Lláhi, wa-Llahu akbar.

2.4. Majd a többinél csak annyit mond, hogy: Allahu akbar, – de ne csókolja meg a kezét se az elsőnél, se a többinél!

2.5.    Majd a körbejáráskor úgy fordul, hogy a Ház a bal válla felől legyen. Ne tolongjon, és ne lökdösődjön, mert ezt a Próféta megtiltotta. Majd mindig, amikor a kőhöz ér úgy tesz, ahogy az a 2.4. pontban van leírva.

2.6. Hétszer körbejárja az Áldott Házat. (A szakasz a Fekete Kőnél kezdődik, és ott is ér véget.) Az első három kört a férfi számára szunna sietve megtenni, amennyiben tudja. Ha nem képes sietni, akkor úgy menjen, mintha helyben futna. Míg a többit úgy teheti meg, ahogy akarja.

2.7. A jemeni sarok és a Fekete Kő között azt mondja: Rabbaná átiná fi-ddunjá haszanatan wa fi-lákhirati haszanatan wa kiná min adzábi-nnár. Míg a többi helyen fohászkodjon és emlegesse Allahot, ugyanis a körbejárás olyan, mint az ima, csak megengedett alatta az a beszéd, ami Allahnak tetsző.

2.8. Majd a férfi a felsőruhát visszateríti a két vállára. Majd az omrát végző elmegy az Ábrahám helye mögé imádkozni két meghajlást, közben azt mondja: „wa-ttakhidzú min makámi Ibrahíma muszallá.” De ha ott nincs hely, akkor a mecset bármely más területén is imádkozhat.

2.8.1. Az első meghajlásban ajánlott a Megnyitó című szúra után, az Ikhlász című fejezetet olvasni, míg a másodikban, pedig a Káfirúnt.

2.9. Ezután amennyit csak bír, iszik a zemzem vizéből.

2.10. Majd visszamegy a Fekete Kőhöz és azt mondja: Allahu akbar!

3. Utána elindul a Szafá hegyre, közben a következő áját recitálja: „Inna-sz-Szafá wa-l-Maruata min saáiri-Lláh, fa men haddzsa-l-bejte aw-ittamara, fa lá dzsunáha alejhi an jattawwafa bihimá, wa men tetawwaa khajran, fainna-Llaha sákirun alím.”

3.1. Szafa hegyen állva azt mondja: abdau bimá bede Allahu bihi.

3.2 Hét szakaszt kell megtenni, Szafától Maruáig egy szakasz, míg vissza kettő. A Szafánál kezdi a menetelést és a Maruánál végzi.

3.3. Amikor a Szafára érkezett – a hegyre kell állni! –, akkor a Ház felé fordul, és a következő fohászt mondja: lá iláha illá-Llahu wahdahú lá seríke lah, lahú-l-mulku wa lahu-l-hamdu wa huwa alá kulli sejin kadír. Lá iláha illá-Llahu wahdah, andzsaza waadah, wa naszara abadah, wa hazama-l-ahzába wahdah. Ezt a fohászt háromszor megismétli és köztük – kétszer – fohászkodik Allahhoz, amiért csak akar.

3.3.1. Majd elindul a Marua hegyre, és a zöld jelhez érve, a férfi olyan gyorsan megy, ahogy csak bír.

3.3.2. Ha elérte az utána következő zöld jelet, akkor normál sebességben halad tovább, amíg a Marua hegyre nem ér. Közben azt mond, amit akar, és ami Allahnak tetsző.

3.3.3. Ott ugyan úgy fohászkodik, mint a Szafa hegyen.

4. Ha befejezte a menetelést a Marua hegyen, akkor nem mond fohászt, hanem, ha férfi, elmegy és leborotváltatja, vagy levágatja a haját, a fej minden részéről. Ha a zarándoklat alatt végez omrát, akkor a vágás jobb, mint a borotválás! Amennyiben nő a zarándok, akkor a copfjai végéből kell levágnia egy keveset, ha nincs, akkor csak pár centit vág le hajából fejének minden részéről. (Fontos! A nőnek, olyan helyen kell levágnia a hajából, ahol idegen férfi nem láthatja!)

Ezzel be is fejeződött az omra, ami tehát a következőkből áll: ihrám (a ruha lecserélése és a szándék kinyilvánítása), tauáf (körbejárás), száij (menetelés), és halk (a haj levágása vagy borotválása).

Haddzs

1. Ha elérkezett a dzí-l-hiddzsa hónap 8. napja, akkor a zarándok még délelőtt felveszi az ihrám ruháját (fehér felső és alsó leplét) ott helyben (Mekkában). Ezután aszerint tesz, ahogy az omra 1.1-ben, és annak alpontjaiban szerepel.

1.1. Kinyilvánítja a zarándoklat szándékát azt mondva: lebbéjka-Llahumma haddzsan. Ha fél, hogy nem fogja tudni befejezni a zarándoklatot, akkor hozzáteheti: wa in hebeszení hábiszun, famahillí hajthu habasztaní.

1.2. Sokat kell mondani a következőt: Lebbéjka-Llahumma lebbéjk, lebbéjke lá seríke leke lebbéjk, inna-l-hamda wa-n-nimata laka wa-l-mulk, lá seríke lek. Ezt addig kell tennie, amíg a muzdalifai éjszakázás után bele nem dobja a hét kavicsot, – csak – a legnagyobb medencébe, Minában.

2. Majd elmegy Minába, ahol ott alszik, utána ott imádkozza 8-án a déli, a délutáni, a naplementi, az esti és a hajnali imákat, lerövidítve, de nem összevonva.

2.1. A Mekkaiak is ugyan úgy le kell, rövidítsék az imákat Minában, Arafában, és Muzdalifában.

2.2. Kerülni kell a vitákat, a fölösleges eszmecseréket, és a veszekedést.

3. Majd reggel a napfelkelte után elindul Arafába és délig – ha megteheti – letáborozik Urana-völgyben, ugyanis ez szunna, ám ha nem tud, az sem baj.

3.1. Az úton – Minától Arafa felé – a következőt szunna hangosan mondani: Allahu akbar, Allahu akbar, Allahu akbar, lá iláha illá-Llah. Allahu akbar, Allahu akbar, wa lilláhi-l-hamd.

3.2. Ezt – mármint Mina elhagyását – csakis a napfelkelte után teheti meg. (Kivéve, ha életbevágóan fontos előbb elmennie.)

3.3. Ezen a napon szunna, hogy a zarándok ne böjtöljön.

3.4. Ha eljött a déli ima ideje, akkor a déli és a délutáni imákat lerövidítve a déli ima idejében összevonva imádkozza a völgyben.

3.4.1. Ezután naplementéig csakis Allahhal foglalkozhat. Fohászkodik, emlegeti Allahot, megalázkodik neki, és csupán a túlvilággal törődik. A legjobb az, amit a próféták mondtak e napon: lá iláha illa-Llahu wahdahu lá seríke lah, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamdu wa huwa alá kulli sejin kadír.

4. Ha lement a nap, akkor elindul Muzdalifába. Megérkezése után ott imádkozza a naplementi és az esti imát összevonva egy adzánnal és két ikámával, de se köztük, se utánuk nem imádkozik semmit, a kötelezően előírt imákon kívül.

4.1. Vigyázni kell, hogy az esti ima – idejének – végetérte előtt (az éjszaka folyamán) érkezzen meg, hogy idejükben imádkozhassa az imákat. Ha később ér oda, akkor az érkezése után kell imádkoznia mind a két imát.

4.2. Majd aludnia kell, még ha csak keveset is.

4.3. Amikor elérkezik a hajnali ima ideje, akkor korán imádkozza azt adzánnal és ikámával.

4.3.1. Ezután Mekka felé fordulva, kezeit felemelve fohászkodik, és emlegeti Allahot egészen addig, amíg az égbolt teljesen világos nem lesz, de még napfelkelte előtt.

4.3.2. Ezt követően elindul Minába azt mondva: lebbéjka-Llahumma lebbéjk, lebbéjke lá seríke leke lebbéjk, inna-l-hamda wa-nnimata laka wa-l-mulk, lá seríke lek.

5. Ha megérkezett Minába akkor elmegy a legnagyobb medencéhez, amely a legutolsó és a legközelebbi Mekkához, majd beledob egymás után hét kavicsot, ügyelve arra, hogy beleessenek, mert amelyik nem esik bele, ahelyett újat kell dobnia. A kavics nem lehet nagyobb, mint egy babszem, és nem lehet kisebb, mint egy borsószem. Kb. akkora, mint egy csicseriborsó. Minden kavics eldobásakor azt kell mondania: Allahu akbar!

5.1. Majd levágja az áldozati állatát és, ha férfi, akkor leborotváltatja – vagy levágatja – a haját a fej egész területéről. Amennyiben nő, akkor csak megrövidíti haját.

5.1.1. Ez után felveheti a ruháját és beparfümözheti magát (a parfümöt szunna használni a Mekkába menetel előtt).

5.2. Majd elmegy Mekkába, a zarándoklat körbejárását és menetelését hétszer megtenni.

5.3 A menstruáló nő addig nem utazhat el ameddig ezt el nem végezte.

6. Ez után visszamegy Minába, hogy ott töltse 10.-e, 11.-e és 12.-e éjszakáját.

6.1. Majd 11-én eldob mind a három medencébe hét-hét kavicsot, mindhárom napon át egyszer-egyszer.

6.1.1. Az első napon a déli imát követően dobhatja el a 3×7 kavicsot.

6.2. Elmegy a legkisebb medencéhez úgy, hogy ha Mekka felé néz, akkor a medence a jobb keze felől legyen, és beledob hét kavicsot, és mindegyiknél azt mondja: Allahu akbar!

6.2.1. Majd elindul – ha Mekka felé néz a jobb irányba – a közepes medencéhez. Útközben megáll és fohászkodik egy kicsit Mekka felé fordulva.

6.3. Majd odamegy a közepes medencéhez úgy, hogy, ha Mekka felé néz, akkor a medence a bal keze felől van, és beledob hét kavicsot, mindegyiknél azt mondva: Allahu akbar!

6.3.1. Majd elindul – ha Mekka felé néz a bal irányba – a legnagyobb medencéhez, útközben megáll és fohászkodik egy keveset Mekka felé fordulva.

6.4. Majd odamegy a legnagyobb medencéhez úgy, hogy ha Mekka felé néz, akkor a medence a jobb keze felé legyen, és beledobja a hét kavicsot, mindegyiknél azt mondva: Allahu akbar!

6.4.1. Ezután nem fohászkodik, és azt tehet, amit akar, egészen a következő napig, de Minában kell töltenie az éjszaka legnagyobb részét.

7. Ha 12-én is bedobta a hét-hét kavicsot akkor, ha siet és akar, elmehet Minából, még a naplemente előtt. Ha elkésett, és nem indult el naplemente előtt, akkor ott kell maradnia, és 13-án is bele kell dobnia a hét-hét kavicsot, mind a három medencébe. Ha a saját hibáján kívül, például közlekedési akadály, dugó miatt nem sikerült Minát elhagynia naplemente előtt, akkor nem muszáj ott maradnia, mert nem saját választásából késett.
8. De mindenkinek mielőtt elutazna, kötelező a búcsúztató körbejárást (hét kört) megtennie. Ennek kell a legutolsó dolognak lennie, amit a Mekkában tesznek, közvetlen az utazás előtt.

8.1. Ezt a körbejárást csak akkor ismételheti meg, ha elhalasztja az utazását. Például: aki reggel akart elutazni, körbejárt, majd elhalasztotta az utazást estig, akkor este megint körbe járhat.

9. A medinai mecsetbe lépve a mecsetbelépési fohászt mondja: (lásd – omra 2.)

9.1. A bakía temetőnél, pedig a következőt mondja (mint ahogy minden muszlim temetőnél): asz-szalámu alejkum ahla-d-dijári min al-muminína wa-l-muszlimín, wa inná in sá Allahu bikum láhikún. Jarhamu-Llahu-l-musztakdimína minná wa minkum, wa-l-musztakhirín. Neszelu-Llaha laná wa lakum al-áfija. Allahumma lá tahrimná adzsrahum, wa lá taftinná bádahum, wagfir laná wa lahum.

[1] Az iszlám öt oszlopa a következő: (1) az Istenbe és Prófétájába vetett hitről történő tanúságtétel, (2) a napi öt ima, (3) az adakozás, (4) a ramadán hónapban megtartott böjt és a (5) zarándoklat elvégzése, amennyiben módunkban van megtenni az utat.

[2] Ettől kezdve vonja Isten felelősségre az embert tetteiért, ami azt jelenti, hogy a gyermekek bűntelenek, hiszen nem értik és nem látják át tetteik, bűneik súlyát.

[3] A nem tiszta elméjűek, akik nincsenek tisztában saját tetteik súlyával, értelmével, ugyancsak mentesülnek tetteik számonkérése alól az Ítélet Napján.

[4] Elég jó egészségnek örvend.

[5] Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy egy muszlim ezek alapján bármilyen bűnt elkövethet, aztán majd elmegy zarándoklatra, és az Egyedüli Isten, Allah akkor úgyis minden bűnét megbocsátja. Először is bármilyen ilyen jellegű gondolat (bűn elkövetése azzal a gondolattal, hogy majd bocsánatot kérek Istentől és akkor majd el lesz intézve) olyan dolog, amely önmagában is bűnbánatot kíván. Másrészt Allah csak az őszinte bűnbánatot fogadja el.

[6] amelyek az élet minden területére kiterjednek, kezdve az egyéni higiéniától, az ima vagy fohász elvégzésének módjától a gazdaságon, büntetőjogon keresztül, egészen a kultúra, a politika, az államalapítás nagy kérdéséig.

[7] Például isteni büntetésekben, jutalmakban, Végső Napban.

[8] Például, mit mondanak rólam utána az emberek)

[9] A munkától, tájékozottságtól kezdve, a kulturális életen, sporton és egészséges életmódon – táplálkozáson, alváson – keresztül, egészen a házaséletig, a gyereknevelésig és más társadalmi, közösségi munkákig.

[10] Abu Al A’Ala Al-Mawdoudi: Iszlám életmód, 2001. Kiad.: Iszlám Kultúráért Egyesület, Budapest

[11] Alkohol, drog, prostitúció, zsarolás, lopás, sikkasztás, védelmi pénz stb.