Írta: Muhsin Abdulhamid

Fordította: Abu Abdulrahman Raid Smadi

Átdolgozta, aktualizálta és az előszót írta: Ferenci Demeter

A Könyörületes és Irgalmas Allah nevében

 

Előszó:

Több évtizede, hogy a szerző papírra vetette az itt következő gondolatokat. Sajnos a helyzet azóta semmit sem javult, sőt, egyértelműen rosszabb lett. Így ez az írás még aktuálisabb, még időszerűbb, mint keletkezésekor volt. A nők helyzete a nyugati társadalomban, itt Európában és Magyarországon is tovább romlott, romlik. Igazolják ezt a szomorú statisztikai tények, amelyekből tudjuk, hogy például hazánkban évek, évtizedek óta fogyatkozik a népesség, növekszik a válások, a csonka családok, a házasságon kívüli nemi kapcsolatok száma. A hazai média riasztó híreket közöl kidobott újszülöttekről, elpusztított csecsemőkről, az abortuszok számának növekedéséről, a nemi betegségekről, a nők elleni és a családon belüli erőszakról. Mindeközben a kereskedelmi televíziók csatornáin soha nem látott mértékben megnövekedett az erkölcstelen műsorok, a helytelen példát, a rossz életmódot sugalló filmek, sorozatok száma. A nők tisztessége, becsülete, a családok elleni összeesküvés ijesztő méreteket öltött, közben a közvélemény, a politikai élet meghatározó szereplői némán figyelik az eseményeket.

*

A következő téma [valószínűleg] már teljesen világos a józan eszűek számára Nyugaton és az egész világon egyaránt. Legalább olyannyira világos, mint az erősen sütő nap, a nappal közepén. Azért is világos, mert a modern tudomány biológiai, orvosi és pszichológiai kutatásainak eredményei is azt bizonyítják.

De azért is világos, mert a létező civilizáció tanulmányozása is bizonyítja azt. Világos, mert a nők a nyugati országokban már kezdik megérteni, felfogni sajátos, kiszolgáltatott helyzetüket a férfiak között.

Nyugaton ugyanis minden nőt azzal áltatnak, hogy: „Te szabad ember vagy, élvezned kell a szabadságot. Figyelned kell a szépségedre, és ártatlan kapcsolatokat kell teremtened a férfiakkal, hogy ne érezd magad egyedül, és ne legyenek lelki problémáid.”

A nyugati nő, miután elindították ezen a hamis úton, az utóbbi évtizedekben rádöbbent az igazságra, a nagy árulásra, amelynek kulcsa természetesen a férfiak kezében van. A nagy szabadság, amelyet beígértek a félrevezetett nőknek, nem szolgált mást, csak a férfiak szexuális kielégítését.

A nyugati [úgynevezett szabad] világban a férfi teljes mértékben kihasználja a nőt: Például beül vele a bárokba, táncol vele a diszkókban, úszik vele a tengerben, flörtölget vele, mindezt anélkül, hogy házassági kötelék fűzné a nőhöz.

Igen, az így megalázott nők nagy része már felfedezte, hogy ők – sajnos – csak olyan virágok, akiket mindenki nyugodtan letéphet, vagy eltaposhat, anélkül, hogy ezt bárki észrevette volna.

A nők otthoni boldogsága teljesen lerombolódott, kiveszett belőlük az anyaság tudata. Sok nő akár egy egész országot képes végigjárni, hogy illegálisan elvetesse a gyermekét.[1] A legtöbb ilyen nő, egy olyan nagy terhet viszi a hátán, amit egy rossz férfi okozott neki. Az ilyen felelőtlen nő többnyire férj nélkül marad, és így szól hozzá az általa kihordott gyermek: „Anya! Nekem miért nincs apám, ahogyan a többi gyereknek?”

Sok nő tehát egyedül marad és magányosan küszködik. Ezáltal nem csak ő veszíti el az igazi életet, hanem az élet is őt. Hiszen a társadalom személyében elveszíti a gyermekeit jóra nevelő nőt, a szerető anyát, a férfi pedig a becsületes feleséget, a jó társat és ezzel együtt a jól működő, kiegyensúlyozott családot.

Az Emberi Jogok Szervezete érzékelte ezt a veszélyes problémát, és az ENSZ-ben azt a javaslatot terjesztette a tagállamok elé – az 1975. évi Nőnap alkalmából -, hogy meg kell szüntetni a nők megkülönböztetésének ezt a sajátos formáját.

Ebben a tervezett rendeletben nagy kavarodás történt az igazság és az igazságtalanság között.

Az igazság, ami ott szerepelt az elképzelések között az volt, hogy: bármilyen törvény is készül a nővel kapcsolatban, a világ bármelyik országában, figyelembe kell, hogy vegye a nő eredeti feladatát a társadalomban. Azt, hogy a nők számára a legfontosabb az ANYASÁG és a GYEREKNEVELÉS! Azt, hogy a „boldog ház” építése, a család összetartása érdekében egyedül ők képesek tenni, hiszen ebben ők a meghatározók, és nem a férfiak.

Ez azután történt, hogy nagyon sok statisztika megmutatta a nők veszélyes helyzetét a világban, amit a férfiak már a XIX. században megterveztek.

Az ENSZ svéd megbízottja, Bridget Ohf Hahr bírónő a következőket mondta, miután megjárta az arab országokat, hogy tanulmányozza az ottani nők helyzetét: „És hirtelen rájöttem, hogy a svéd nő szabadság címszó alatt egy nagy semmit kapott, és azt is megdöbbentően magas áron, hiszen a boldogságát fizette érte. Ezért a svéd nő nagy szomorúsággal fogadja az 1975. évi Női Világ Napot. Ha a svéd nő a teljes szabadságát akarja, akkor azért a szabadságának a nagyobbik részéről le kell mondania.”

Bridget Ohf Hahr mindezt akkor jelentette ki, amikor Svédországban az öngyilkosok száma nagyon megnövekedett. Ez a jelenség hátrányos helyzetbe hozta az egész társadalmat, nem csak a nőket. A bírónő ezen kívül, még azt is mondta:

„Az eredmény a néphez képest igazán megdöbbentő. Ugyanis egy hivatalos kijelentés szerint a Társadalmi Minisztérium statisztikájában az szerepel: A svéd nép 25 százaléka idegbeteg, vagy valamilyen pszichiátriai betegségben szenved. Az orvosi ellátásra szánt pénzösszeg a 30 százalékát az ilyen betegségek gyógyítására költik. A leszázalékolt nyugdíjasok a 40 százaléka pszichés beteg.”[2]

Ebben statisztikában nem szerepel a nemi betegségek száma. Azok, akik Nyugaton a női életmódot irányítják – mind férfi – teljes mértékben szolgává tették a nőket. Például olyan munkakörökbe kényszerítették őket, amire az energiájuk a nagyobb része rámegy. A nők a saját kárukra hoztak áldozatot ezzel, és mind ezután a keresetükből jelentős összeg megy el arra, hogy szépítkezzen, hogy tetszenek a férfiaknak, hogy kielégítsék azok vágyait.

A brit újságok például hírül adták, hogy a szigetországi nők 1964-ben több mint 90 millió angol fontot költöttek pipere dolgok vásárlására.

Kérdés, hogy vajon ezen felül mennyit költhettek ruhákra és parfümökre, hogy a férfiak érdeklődését, vágyait felkeltsék?

Nem elég, hogy a férfiak szolgává tették a nőket ezekben a dolgokban, hanem még arra is felhasználták őket, hogy a kapzsiságukat és anyagi vágyaikat kielégítsék.

Például az autók reklámozására félmeztelen vagy meztelen nőket használnak. A kaszinókban félmeztelen nők járkálnak, hogy minél több vendég vagy játszani vágyó menjen oda.[3]

A meztelen női test alkalmazása – különféle reklám célokra – már nagyon gyakori és elterjedt lett Nyugaton és más országokban is. Mindez a nők, a lányok, az asszonyok kárára történik.

A nyugati civilizációban a férfiak teljesen elzárták azt az utat a nők előtt, amelyben azok eredményesen betölthetnék a jó anya és a jó feleség szerepét.

Persze nagyon sok nő már rájött a férfiak őket lealacsonyító, megalázó céljaira. Ennek egyik példája az a történet, ami egy francia filmstúdióban történt, és amit 1976-ban, az akkori újságok is megírtak. Egy francia színésznő egy pornófilm forgatása közben, abbahagyta a munkát és elkezdett kiabálni a rendezővel: „Ti kutyák, ti férfiak! Ti csak a testünket kéritek azért, hogy milliomosok legyetek.”

A színésznőben – az őt lealacsonyító munka közben – hirtelen felébredt a női ösztön, és rádöbbent arra, hogy milyen undorító és visszataszító dolog, amit vele művelnek.

Marilyn Monroe, amerikai színésznő, amikor meghalt, maga után hagyta a végrendeletét, amiben majdnem ugyanaz a kijelentés szerepel, mint amit a francia színésznő mondott.

A nyugati nők már megkezdték a lázadást a férfiak céljai ellen, keresvén az igazi női érzést, az igazi anyai szerepet, és az igazi helyüket a társadalomban.

Ebben a lassan kibontakozó társadalmi mozgalomban nem csak nők vesznek részt, hanem olyan józan gondolkodású férfiak is, akik a nők pártját fogják.

Mindezért nem kell meglepődni azon, ha a nők Nyugaton a „nőnapot” arra használják fel, hogy a saját helyzetüket tisztázzák, és arra, hogy terveket készítsenek a jövőre vonatkozóan.

A nőket nem lehet megbecsülni azzal, amit Nyugaton csinálnak velük, és nem lehet félre vezetni sem őket, azzal a hamis látszattal, hogy kulturált, értelmes nőt akarnak belőlük faragni. Sokkal inkább úgy lehetne megbecsülni valamennyiüket, hogy az Isten által előírt helyre tesszük őket.[4]

Az iszlám vallás tiszta, és világos alapelveket fektetett le a nők számára:

1./ Felértékelte a nők helyzetét azzal, hogy átvitte őket a pogány, hitetlen életből a hívő nők tiszta és erkölcsös életmódjába.

2./ Az iszlám embernek tekinteti a nőt (és nem árucikknek, vagy üres reklámhordozónak), jogot adott neki arra, hogy Istent imádó, az isteni törvényeket követő legyen, ahogyan a férfi is. A Paradicsomba való belépésre is jogot adott neki, ahogyan a férfinak is.

3./ Teljes körű együttműködési jogot adott a nőnek a társadalmi életben, vagyis: „Álámru bilma ruf valnahji an al-munkar” – azaz, a nőknek is joguk van arra, hogy a jóra neveljenek és tiltsanak a rossztól, amely egyik alapelve az iszlám vallásnak.

A nőknek – ugyanúgy ahogyan a férfiaknak – joguk van a tanulásra.

A nőknek joguk van minden olyan tevékenység végzésére, amely nem befolyásolja hátrányosan nőiességüket.

4./ Továbbá, a nő örökölhet, ahogyan a férfi, de nem ugyanannyit.

5./ A nőknek joga van a férjet választani, és beleszólhatnak a háztartás bármilyen kérdésébe.

6./ A nőknek joga van a férjük halála esetén a pénz felett rendelkezni, ahogyan a férfiaknak is hasonló esetben.

Ha összevetjük a két rendszert (a nyugatit és az iszlámét) a nők jogainak teljessége szempontjából, akkor nagy különbséget találunk. Ugyanis az iszlám vallás belső rendszere már eleve úgy lett felépítve, hogy a muszlim társadalom a nőket tisztelje és nagyra értékelje[5]. Nagyra becsüli, nagyra értékeli a nőknek a családot összetartó szerepét, társadalmi feladatát, és távol tartja őt a rossz és hitvány életmódtól.

Amit most szeretnének elérni azok az emberek, akik vissza akarják adni a nők az igazi helyét, szerepét a társadalomban, a családban, azt az iszlám vallás már régen előírta, azzal a muszlimok is egyetértenek.

Ezt már jómagam is tapasztaltam. Ugyanis az Emberi Jogok Szervezete küldött anyagot azon országok polgárainak, amely összegyűjti a világ gondolkodói, tudósai és társadalmi tudósai által kitalált megoldásokat a nő eredeti helyzetének a visszanyeréséért.

Ezt az anyagot 1975-ben megkapta a vallási szak a Bagdadi Egyetemen, amely alakított egy szervezetet, melynek én is tagja voltam.

Áttanulmányoztuk az anyagot és azt tapasztaltuk, hogy szinte az összes olyan jó megoldás, amely benne volt, azt az iszlám vallás már a XIV. évszázadban előírta.

Nagyon sok statisztikát gyűjtöttem össze könyvekből, újságokból, magazinokból, amelyek a nemi életről, a nőkről és a nőkkel kapcsolatos bűncselekményekről beszél Nyugaton. Mind teljesen azt igazolja, amit eddig mondtam. Egy néhányat most kiemelek ezek közül:

Meztelenség a nyugati civilizációban:

A női meztelenség már civilizációs „vívmánynak” számít Nyugaton és jól előrehaladott lépésnek tekinthető. Például művészetnek tekintik, ha egy nő levetkőzik (sztriptíz) a színpadon. A nyugati országokban, a pornó filmezés[6] is egy új művészeti ágnak számít.

Mindez abban a hagyományos évi jelentésben szerepelt, amelyet a San Francisco-i polgármester hivatala adott ki, Kalifornia államban. Ebben a jelentésben a polgármester megvetette az ottani állandóan növekvő nemi erőszakot, és azt írta a jelentésében:

„A pornográf újságok példányszáma, a nemi erőszak és az erkölcstelenség, állandó növekedésben van.”

Továbbá: „A nyilvánosházak, illetve az éttermek pincérnői félmeztelenül szolgálnak fel.”

„Azok a lányok, akiknek a sztriptíz a feladatuk, már olyan dolgokat is elkövetnek, amelyek nagyon erkölcstelenek.”

„A pornográf könyvek, újságok, a félmeztelen nők, a kábítószer és a biszexuális, illetve a homoszexuális kapcsolatok nagyon elterjedtek már a városban (San Francisco). Oly annyira, hogy 1964-ben például 2,5 millió ember fordult meg ilyen klubokban.”

Erkölcstelenség a svéd televízióban:

A svéd tv bemutatott egy show műsort 1965-ben, ahol egy amerikai csapat szerepelt, amelynek 4 férfi és 3 női tagja volt. Ebben a show-ban valamennyien meztelenre vetkőztek és mindenki szeme láttára táncolni kezdtek.[7]

Házastárs csere:

Amerikában több ilyen klubbot talált a rendőrség.[8]

Figyelni kell az erkölcstelenség veszélyére:

Faith Spencer angol doktornő azt észlelte, miután megtett egy körutat Nagy-Britanniában, hogy a nyilvánosság nagyon rossz véleményen van az ilyen rossz és illegális kapcsolatokról.

Az emberek nem szeretnék, ha a lányaik, szabad prédaként a fiúk és a férfiak karmaiba kerülnének.

Az illetékesek már felfigyeltek ezekre a veszélyekre, és figyelmeztetik az embereket is.

Dr. Bramale a brit Hazai Anyák Szervezet főtitkárnője azt mondta: „Ennek az erkölcstelenségnek, amely nagyon elterjedt Angliában, nem a túlnépesedés az oka, hanem a rossz pszichológiai állapot, amitől sokan szenvednek.”

News of World című újság az 1965. június 18-ai számában azt írta, hogy a megkérdezett nők közül – 98,6 százaléknak volt már nemi kapcsolata a házassága előtt.

Az árvák:

1962. évi statisztika szerint Dániában minden 12 gyermek közül 1 árva. Angliában pedig 15 közül 1 gyermek.

Az erkölcstelenség a nemi betegségek okozója:

Batchler és Morell orvosok azt mondják, hogy a nemi betegségek az illegális partner kapcsolatokból erednek. Továbbá minden dolog, amely a család szétesésével jár, az rásegít az illegális kapcsolatok növekedésében.

Dr. Batchler és Dr. Morell azt írják a „A nemi betegségek” című könyvük elején: „A nemi betegségek terjedése az erkölcstelen és illegális nemi kapcsolatok miatt van. Ugyanis elmegy a két szülő dolgozni, ott hagyván a gyerekeket a házban. És ez már éppen elég ok, hogy a családi kapcsolat gyenge és szétszórt legyen.

Megemelkedett azoknak a lányoknak a száma, akik nemi betegségekben szenvednek, olyannyira, hogy majdnem ugyanannyi lett, mint a fiúké. És ez igen szomorú haladási irány.”

Dr. Loother Trie azt mondja: „A legtöbb esetünk a nemi betegségekben a fiataloknál van, és a betegség raktárai a prostituáltak. Sőt, a betegség azokban a fiatal fiúkban és lányokban fekszik, akik illegális nemi kapcsolatot létesítenek.

A megoldás:

Dr. Nikol azt mondja: „A nemi betegségek” című könyvében:

„Nagy problémák előtt állnak az illetékesek a különféle országokban. Ezek a problémák elállják a törvény útját, mert nem lehet a törvényeket betartani miattuk. De vannak kötelességek a törvény előtt, amelyek segíthetnének, amennyiben azokat betartanák az emberek:

1./ A szeszes italok eladásának lecsökkentése.

2./ Erkölcsi szempontból szelektálni kellene a mozi filmeket, a tv- és rádió műsorokat.

3./ Betiltani a szex könyvek [a pornográf irodalom és filmek] forgalmazását.

Úgy látjuk, azok a kereskedők, akik ezzel foglalkoznak, ezt nem engedik és pénzzel leállítanak minden ilyen jellegű kezdeményezést.”

A házasság megtagadása:

Ma már divatnak számít, hogy valamely ismert színésznő, vagy írónő azt állítja, hogy neki már kettő vagy három gyereke van, természetesen apa nélkül. Ezek a gyerekek aztán, amikor nőni kezdenek, kezdik hiányolni az apát. És ahogyan azt az egyik gyerekeit egyedül nevelő nő is mondta: „Nem elég ha a gyerekeknek csak anyja van, apára is szükségük van.”

John Bolby riportja:

Dr. John Bolby, aki egy nagy pszichológia klinika igazgatója Londonban, előterjesztett egy riportot, amelynek a címe: „Az anyai ellátás és annak kapcsolata a pszichológiai egészséggel”.

Ez a riport azoknak a gyerekeknek a pszichológiai helyzetét tanulmányozta, akik anya nélkül nőttek fel és valamelyik árvaházban töltötték a gyermekkorukat. Az ilyen árvaházaknál az igaz, hogy jó ellátást kapnak a gyerekek, de különböző emberektől, és nem pedig egy, és állandó személytől. Nagyon negatívan hatott ez a nevelési helyzet a gyerekekre. A legtöbbjük ugyanis gonosz gondolatokat hordoz magában, és rossz szemmel néz az egész társadalomra. Ezeket a gyerekeket már nagyon nehéz kigyógyítani ebből, ahogyan ezt a pszichiáterek is elmondták a különböző klinikákon.

Erkölcstelen mozgalmak vezetői Nyugaton:

Germen Gerir, aktívan részt vett „A nő felszabadítása Nyugaton” nevezetű mozgalomban, annak első számú vezetője volt. Olyan erkölcstelen könyvet írt, amelyben részletes magyarázatot adott mindenféle nemi kapcsolatról.

Egy napon a helyi újságban meztelen képek jelentek meg róla, erkölcstelen helyzetekben. A hölgy természetesen nem tudott válaszolni a hozzáfűzött kérdésekhez! Mikor csinálta? Miért csinálta? Akarattal vagy akaratlanul jelentek meg a képei? stb.

Utószó:

A bemutatott példák a nyugati nők rossz, és egyre rosszabbodó helyzetét ismertették, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Tudjuk, hogy ezt az írás régen, tehát még 1977-ben készült, és a benne lévő statisztikai adatok is régiek, de mégis úgy döntöttünk, hogy ezeket a Kedves Olvasó kezébe adjuk, mivel a helyzet azóta sem javult, sőt csak rosszabbodott.

Mi muszlimok, csak okulni tudunk az ilyenek jelenségekből, és arra kérjük az Egyedüli Istent, Allahot, segítsen nekünk, hogy jó és erkölcsös életet éljünk, élhessünk! És kérjük Őt, hogy tegye lehetővé számunkra, hogy jó, erős és erkölcsös muszlim társadalmat építsünk, építhessünk. Olyat, amelyben a család megőrizheti összetartó szerepét, a nők (lányaink, feleségünk, rokonaink, muszlim testvéreink asszonyai) becsületüket, tisztességüket és jó erkölcsüket!

(A fordító)

1. Kiadás:

1415/1995

2. Javított, bővített kiadás:

1425/2004

[1] A Világ Egészségügyi Szervezete (a WHO) 1962. évi statisztikája szerint, évente tizenöt millió illegális abortusz történik a világon.

[2] Az „Arab Hét” című újság 1975. III. 20-i számából.

[3] Magyarországon 1989-ig viszonylag ritka volt az ilyen fajta reklámmódszer, de azóta sajnos majdnem minden reklámban szerepel a meztelen női test és csak azért, hogy felkeltse az emberek figyelmét a reklámozott árura, és az jobban fogyjon. (A fordító)

[4] Az iszlám vallás nagyra becsüli a nőket, és olyannak tekinti, őket, mintha azok drága kincsek (gyémántok) lennének. Tisztán ragyogva kell tartani minden nőt, nem engedni, hogy a férjén kívül bárki „illetéktelen” hozzáférjen, vagy hozzányúljon! (A fordító)

[5] Az iszlám, mint nőt, mit feleséget, mint anyát tiszteli a nőket. Számos Korán vers és több hagyomány is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Például a Próféta r (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta: „A nőkkel kapcsolatban intsétek egymást a jóra.” (Bukhári és Muszlim hagyományozta.) Illetve még azt is mondta: „A legjobbak közületek, akik asszonyaikhoz (feleségeikhez) a legjobbak.” (Tirmidi hagyományozta.) (F.D.)

[6] Budapesten, 2004. február elején, fényes nappal a BRFK és az Országos Rendőrfőkapitányság Teve utcai székházának és egy közeli középiskolának a tőszomszédságában forgattak pornófilmet. A „művészek” egy tízezer forintos szabálysértéssel megúszták a dolgot, miközben a hazai média napokig „reklámozta” az esetet. (F.D.)

[7] Magyarországon már normálisnak tekinthető az ilyen show műsorok, illetve az ilyen műsor programok bemutatása. (A fordító.)

[8] Magyarországon 2004. januárjában kezdték el reklámozni az egyik kereskedelmi tv ilyen témájú, tervezett műsorát „Anyacsavar” címmel! (F.D.)