A Próféta első beszéde

Válogatott pénteki
Prédikációk

 A Próféta első, mekkai beszéde, mikor az embereket az Iszlámra hívta

 A Próféta Allah dicsőítésével és hála adással kezdte a beszédét, majd azt mondta:

„Bizony Ar-Raid (akit víz és legelő keresésére küldött a népe) nem hazudik a népének. Allahra! Még ha hazudtam volna is minden embernek, sosem hazudtam volna nektek és ha becsaptam volna mindenkit, sosem csaptalak volna be benneteket. Allahra, nincs más imádatra jogosult istenség csak Ő, én vagyok Allah küldötte nektek főként és minden népnek általánosságban. Allahra! Meg fogtok halni olyan egyszerűen, mint ahogy alszotok, és fel lesztek támasztva olyan egyszerűen, mint ahogy felébredtek az alvásból. Meg lesztek jutalmazva annak számlájára mit tettetek, jót nyerve a jóért és rosszat a rosszért. Bizony az vagy Paradicsom az örökkévalóságig, vagy Tűz az örökkévalóságig.”[1]

A Próféta eme beszéde magába foglalja prófétaságának kihirdetését és az emberek hívását az Iszlámra, miután Allah magasztaltassék kinyilatkoztatta ezeket az Áyákat:

„És mondd: Bizony én vagyok a nyilvánvaló intő!” (15:89).

„Azt hirdesd, amire parancsot kaptál, s fordulj el a társítóktól!” (15:94).

Valamint:

„És figyelmeztesd a közeli rokonságodat. És terjeszd ki szárnyaidat azokra, akik követnek téged a hívők közül.” (26:214,215).

Ez akkor volt, mikor a Próféta felment Safa hegyére (Mekkában) és a leghangosabban kijelentette, Wa-sabahah, amely az arabok kiáltása volt, ezzel jelezték ha egy küszöbön álló veszély készült körbevenni a népet vagy a törzset. Bejelentését a következővel kezdte, „Ó Bani Fihr! Ó Bani ’Adi! Ó Bani Ka’b!” említve quraysh altörzseit név szerint. Mikor összegyűltek, azt mondta nekik:

„Mi lenne ha azt mondanám nektek, hogy lovasok vannak készülőben a völgyben megtámadni benneteket, elhinnétek nekem?” Azt mondták, „Igen, mi még csak igazat hallottunk tőled.” A Próféta azt mondta, „Akkor én Intő vagyok, aki egy komoly gyötrelem jövetelére figyelmeztet benneteket.”

Abu Lahab (a Próféta nagybátyja) így szólt:

„Pusztulj Mohammed! Ezért hívtál minket ide össze?”

Majd isteni sugallat jött:

„Elpusztul Abú Lahab mindkét keze, s elpusztul (ő maga is)!”[2] (111:1)

 

[1] Al-Kamil, 2. kötet 27. o. és As-Sirah Al-Halabiyyah, 1. kötet, 272. o.

[2] Al-Bukhári, 6. kötet 94. o. Muslim, 1. kötet, 194.o.

Hiteles információk az Iszlámról